A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a napokban „történelminek tekinthető bérrendezésről” adott hírt, közleményükben azt írták, a dolgozó kutatók idei, átlagosan 30 százalékos béremelése „a kiszámítható, tervezhető, nemzetközileg is versenyképes kutatói életpálya korszakát nyitotta meg”. Mint fogalmaztak, a kormány által biztosított, idei évre vonatkozó 18 milliárd forintos többletforrásból 850 ezer forintra emelkedett a HUN-REN kutatóinak átlagos alapbére, a teljes havi átlagjövedelem pedig meghaladja a 900 ezer forintot.
A HVG ugyanakkor arról számolt be, hogy a „történelmi” béremelkedés nem csak a kutatók bérére igaz. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, valamint Jakab Roland vezérigazgató a köztársasági elnöknél és a jegybankelnöknél is magasabb fizetést visznek haza, kettejük bérének átlaga másfél év alatt több mint duplájára, bruttó 9,4 millió forintra nőtt (fejenként). Mint azt már korábban a Népszava is megírta, ennek a béremelésnek az volt az ára, hogy a HUN-REN-től elszakították és az ELTE-hez csatolták a Bölcsészettudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, a Nyelvtudományi és a Társadalomtudományi Kutatóközpontot, azok mintegy 1200 dolgozójával együtt, jelentősen csökkentve ezzel a HUN-REN kutatóhálózat dolgozói létszámát. Az ELTE-hez került kutatóknak pedig jóval szerényebb, 10 százalék körüli fizetésemelést ígértek.
A köztársasági elnöknél és a jegybankelnöknél is többet keresnek a HUN-REN felső vezetőiUgyanakkor a HUN-REN kutatóinál sem egyértelműen pozitív a kép. Forrásunk szerint nincs arról információjuk, hogy az átlagosan 30 százalékos béremelés hogyan oszlik meg az egyes kutatóintézetekben dolgozók között, és hogy ez a technikai dolgozókra is kiterjedt-e. A legutóbbi béremelés óta egyébként a KSH kumulált inflációs mutatója szerint 54 százalékos volt a pénzromlás, a 30 százalékot ennek fényében érdemes értékelni. Emellett nem biztos, hogy az idén nyújtott 18 milliárd forintos állami többlettámogatást tartósan is megkapja a HUN-REN, mivel azt egyfajta teljesítményalapú járulékként kaphatja meg a kutatóhálózat a jövőben.
Bár az forrásunk szerint kétségtelen, hogy a fizetésemelés kisebb fellélegzést jelent az eddig súlyosan alulfizetett kutatók számára, az így elért bérek még mindig köszönőviszonyban sincsenek az európai sztenderdekkel.
Például egy, a nemzetközi Marie Curie programon foglalkoztatott doktorjelöltnek a szabályok szerint kiadandó kötelező bére önmagában 20 százalékkal több, mint a fent említett kutatói átlag.
A kutatók azt is furcsállják, hogy a HUN-REN vezetői – akik között Gulyás Balázst kivételével nincs olyan ember, aki valaha kutatással foglalkozott volna, vagy PhD-val rendelkezne – mivel érdemeltek ki ilyen rendkívül magas szintű kormányzati bizalmat, hogy kormánytagok fizetésével vetekedő juttatást kapnak. Nem tartják kizártnak, hogy ebben szerepet játszhat például Jakab Roland politikai szerepvállalása, aki az egyes számú, Orbán Viktor által alapított Digitális Polgári Kör tagja, emellett mesterséges intelligencia szakértő is. Az pedig jól látszik, hogy AI már most fontos szerepet tölt be a 2026-os választásokat megelőző kampányban. „Nem örülnék, ha a kutatóhálózat többletforrásai tudományos befektetésnek álcázva egy politikai eszköz szolgálatába állnának, pedig ennek megvan a veszélye. Jól látszik, hogy a kormány egyfajta politikai propagandafegyverként tekint a mesterséges intelligenciára” – mondta forrásunk.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma leszögezte, valaki tényleg lábbal tiporja a kutatóhálózat autonómiáját, de az maga a miniszter