Az Akadémiai Dolgozók Fóruma leszögezte, valaki tényleg lábbal tiporja a kutatóhálózat autonómiáját, de az maga a miniszter

Hankó Balázsnak inkább a felügyelete alá tartozó ELTE-n lassan egy hónapja uralkodó törvényen kívüli állapotok miatt kellene felháborodnia. Valaki valóban lábbal tiporja az egyetemek, az Akadémia és a kutatóhálózat autonómiáját, de az maga a miniszter. Itt az ideje, hogy abbahagyja – írja a kultúráért és innovációért felelős miniszternek címzett levelében az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).

Az ADF Facebook-oldalán is közzétett üzenet felidézi, Hankó Balázs az MTI-hez eljuttatott és a kormánysajtót is bejárt posztjában felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja az egyetemi és kutatóintézeti autonómia lábbal tiprását.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ezzel kapcsolatban kiemeli, a gyanútlan olvasó azt hihetné, a miniszter arra gondol,

• amikor Orbán Viktor kormányhatározatban írta meg előre, hogyan kell döntenie az ELTE szenátusának az MTA-tól elcsatolt kutatóhálózat felosztásáról,

• amikor a kormány által kinevezett HUN-REN-vezetők olyan botrányos szavazást tartottak a hálózat feldarabolásáról, ami az Irányító Testület három tagjának is sok volt, és lemondtak tisztségükről,

• hogy az MTA-tól féláron próbálták elvenni a kutatóhálózati vagyont, miután az intézményeket, az érintettek tiltakozása ellenére, már korábban elvették az Akadémiától,

• hogy a minisztérium fegyvernek használja a felvételi keretszámok önkényes megállapítását,

• hogy az egyetemek nagy részét a rendszerrel jó kapcsolatot ápoló kuratóriumok irányítása alá helyezték,

• hogy ezek az egyetemek elesnek az uniós forrásoktól, így teljesen ki vannak szolgáltatva a kormánynak,

• hogy az országból korábban elűztek egy egyetemet, szakokat tiltottak be, kutatókat listáztak, és a kancellári rendszer bevezetésével az akkor még állami egyetemeket is rövid pórázon lehetett tartani.

„Esetleg a gombamód szaporodó, a valódi tudományos kutatás értékét kétségbe vonó kormányközeli intézetek nem tetszenének a miniszternek? A Magyar Tudományos Akadémia ellen indított támadásokat ítéli el?” – teszi fel a kérdést az ADF, ám meg is válaszolja azt:

Ez a döntés – áll a levélben – nemcsak a kutatók akaratával ellentétes, akik nagy többséggel az átalakítás ellen szavaztak, de a NER saját rendelkezéseivel is szembemegy, hiszen még a HUN-REN-re szabott törvény szerint sincs joga az Irányító Testületnek különválásról vagy beolvadásról dönteni, a kutatóhálózat feldarabolása továbbá ellehetetleníti a törvényben írt közfeladatok ellátását, így különösen a nemzeti kultúra őrzését és ápolását, valamint „az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások” megoldását.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt is kiemeli, hogy amilyen hirtelen kezdődött a kutatóhálózat feldarabolása, olyan gyorsan kiderült az is, az ELTE oldalán a négy kutatóközpont átvételének a legalapvetőbb feltételei sem tisztázottak, így például az, hogy

• az átvétel milyen kincstári eljárás formájában, jogutódlással vagy anélkül megy végbe,

• mi történik a törvényben nevesített további közfeladatokkal,

• vagy milyen jogcím alapján és milyen feltételekkel használhatják a kutatóközpontok a még mindig az MTA tulajdonában álló ingó és ingatlanvagyont,

• mi lesz a többször megígért béremeléssel, 

• és mi történik a miniszterelnök által a teljes kutatóhálózatnak ígért 18 milliárd forinttal, amelynek nagy részét Nagy Márton minisztériuma még a szétválás előtt biztosította.

Scheuer Gyula az ELTE kancellárjaként a felsőoktatási törvény szerint „felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést”. A kancellár úr pedig – írja az ADF –, felismerve a jogellenes helyzet tarthatatlanságát, az azonnali cselekvés mellett döntött: elment szabadságra.