Megszavazta az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusa a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont ELTE-be történő beolvadását. Az ülés előtt az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) tagjai, valamint egyetemi polgárok flashmobbal tiltakoztak az összeolvadás ellen.
Az érdekképviselők azt kérték a szenátustól, hogy halasszák el a szavazást, vagy szavazzanak nemmel az erre vonatkozó előterjesztésre. Bár a szenátusi ülés az elején nyilvános volt, végül az egyik tag előterjesztésére zárt ülést rendeltek el, mert félelemkeltőnek találta, hogy a háta mögött is álltak emberek és nem kizárólag ELTE-s polgárok (diákok vagy oktatók) voltak a teremben, hanem az érintett kutatóközpontok néhány dolgozója is. Mint arra a szenátusi ülés kezdetekor az egyelőre még csak leendő rektor (jelenlegi rektorhelyettes) Darázs Lénárd felhívta a figyelmet, a kutatóközpontok ELTE-be olvadásáról valójában a fenntartó – az állam – dönt, a szenátusnak csak véleménynyilvánítási joga van.
„Mindenképpen méltóbb lett volna a döntést az ELTE polgárok kizárása nélkül meghozni. A hosszú vita ráadásul arra utal, hogy számos szempont merülhetett fel, egy demokratikus eljárásban ezek megvitatására nem órák vagy napok, hanem hónapok állnak rendelkezésre”
– kommentálta a döntést a Népszavának Gerő Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, ELTE-s oktató, a TDDSZ elnökségi tagja.
Az ADF már előzetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy álláspontjuk szerint a rendkívüli szenátusi ülésére benyújtott előterjesztések törvénybe ütköznek. Az összevonás eredményeképpen négy új szervezeti egység jönne létre a rektor közvetlen irányítása alatt, a kutatóközpontok gazdasági vezetőit pedig a kancellár alá rendelnék.
„Az ELTE létszáma egynegyedével nőne, a mintegy 1200 új dolgozó azonban az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül”
– írták közleményükben, amelyben több jogellenes elemre is felhívják a figyelmet az eljárást illetően. Az ADF szerint például az Orbán Viktor által június 24-én kiadott kormányhatározatok is súlyosan jogellenesek (a HUN-REN kutatóhálózat működését szabályozó törvénybe ütköznek), amelyekben szenátusi döntés hiányában is „tudomásul vette” és kész tényként állította be, hogy az ELTE elfogadta az átalakítást.
„A példátlan eljárás azt mutatja, hogy a miniszterelnök a kétharmados parlamenti többség és a veszélyhelyzeten alapuló felhatalmazási törvények segítségével is képtelen kormányozni” – szól az ADF nyilatkozata. Emellett az érdekképviselők a szenátusi ülés előtt arról értesültek, hogy a megállapodások a minisztérium és az egyetem között már egy nappal korábban elkészültek a főigazgatók és a dékánok tudta nélkül.
„Ez az eljárás az akadémiai autonómia lábbal tiprása, a kari vezetők nyílt semmibevétele”
– írták nyilatkozatukban, amelyben arra is kitértek, mindezek az eljárási hibák lehetetlenné teszik, hogy a szenátusi ülésen született döntés érvényes legyen.
„Óhatatlanul az első gondolatunk, hogy mikor lesznek elbocsátások” – Nem átszervezés, kivégzés, amit a kutatóintézetekkel művelnek MagyarországonLemondott három tag a HUN-REN Irányító Testületében kutatóközpontok leválasztásáról szóló döntés utánNem akarták a kutatóközpontok, mégis elcsatolják őket, egy elnök és egy miniszter kámforrá vált