A Tisza nemhogy nem gyengült, hanem stabilizálta előnyét, a Fidesz tartalékai ráadásul egyre fogynak

– Budapesten és a nagyvárosokban jelentős fölénye van a Tiszának, nem ezeket a helyeket kell megnyerni – mondta a Népszavának Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője arra reagálva, hogy sokan úgy vélik, a Tisza Párt kampánya megtorpant, mert Magyar Péter a vidéket járja.

A politológus elárulta, korábban maga is bizonytalan volt abban, hogy jó ötlet-e újabb országjárásba kezdeni, de mára eloszlottak a kétségei, látva az eredményeket. Szerinte a Tisza nemhogy nem gyengült, hanem stabilizálta előnyét, miközben a temérdek pénzzel és médiafölénnyel rendelkező Fidesz mindent megtett ennek megakadályozására. A kormánypárt erődemonstrációja Horn szerint legfeljebb a saját szavazóit mozgósította, új támogatókat azonban nem szerzett.

Hatalmas különbség van Orbán Viktor és Magyar Péter politikai karaktere között, és ez döntő lehet. – Magyar egyik legfontosabb „látványeleme”, hogy megközelíthető, amivel a ’90-es évek politikai hagyományát hozza vissza: a politikusét, aki a nép egyszerű gyermeke, akivel kezet lehet fogni és akitől lehet kérdezni. Orbán ezzel szemben 15 éve elzárkózik. Az egyik oldalon tehát kapu, beléptetés, ellenőrzés, csinnadratta és villogás; a másik oldalon pedig egy politikus, aki azt üzeni: itt vagyok veletek, beszéljük meg – mondta Horn.

A Tisza Párttal kapcsolatos visszatérő kritika, hogy kevéssé mutatja meg: kormányzóképes lenne. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy az egyéni országgyűlési képviselők kiválasztását és bemutatását gyakorlatilag egyetlen botrány vagy komolyabb hiba nélkül bonyolították le. Horn szerint ez azt is jelzi, hogy ezekben a „Tisza-szigetekben” több lehet, mint amennyi kívülről látszik.

Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy a 106 jelölt teljesen amatőr vagy tapasztalatlan; sokan közülük már korábban is tettek volna a változásért egy szervezetben vagy egy rendezvény keretein belül, csak sokszor csalódtak.

– Magyar jól ráérzett arra, amiről az ellenzéki pártok csak beszéltek: el kell menni vidékre, és ott be lehet csatornázni ezeket a közösségeket, mert nélkülük nem lehet pártot építeni. Ezek a helyi csoportok ráadásul önszerveződő módon jöttek létre, ami komoly erőforrása lehet a Tiszának, lehet rá támaszkodni – mondta. Ráadásul – folytatta - a Fidesz hibázott azzal, hogy Gajdos Lászlót, a nyíregyházi állatpark vezetőjét, a Tisza egyéni képviselőjelöltjét kezdte támadni. – Nem csak, hogy egy helyben jól beágyazott jelöltről van szó, de arról is, hogy Gajdos őszintén képes megtestesíteni azt, amiről a Tisza is üzenni szeretne, hogy lehet ezt másképp csinálni. Ő nem csak beszél az együttműködésről, erről szólt az eddigi élete, így tudott egy olyan állatkertet csinálni, aminek Európa-szerte a csodájára járnak. Ettől hiteles amit mond, és láthatóan a nyilvános szerepléseiben is ezt a hangnemet képviseli – emelte ki a politológus.

Ami a kormánypárt kampányát illeti, az utóbbi időben feltűnő, hogy Orbán Viktor imázsát igyekeznek „megszelídíteni”. Ennek lehetett része a Rónai Egonnal készült interjú, vagy a győri Digitális Polgári Kör rendezvényén elhangzott, a TV2-s Váczi Gergőtől érkező kritikus kérdéssor is. Orbán itt kimondottan kikérte magának, hogy az „aki békét akar, velünk tart” szlogen csak a jobboldaliakra vonatkozna, sőt azt is mondta: „kirekesztéssel nem lehet nemzeti egységet építeni”. Nyilvánvalóan a bizonytalanokat próbálta ezzel megszólítani, ám Horn Gábornak kétségei vannak, működhet-e ez a stratégia.

A kormány háborús retorikája sem ezt az üzenetet erősíti. Ráadásul kevés idő maradt a választásokig, így kérdéses, egyáltalán végig tudják-e vinni ezt az átpozicionálást – fogalmazott.

A Republikon Intézet vezetője szerint látható az is, hogy a Fidesznek fogynak a tartalékai, míg a Tiszának még a Demokratikus Koalíciónál, a Kutyapártnál és a mikropártoknál is van 10–15 százaléknyi mozgástere, amelynek nem látni előre a sorsát. Ezt a Telex megbízásából készült, a 21 Kutatóközpont által végzett felmérés is alátámasztja: eszerint, ha csak a Tisza és a Fidesz egyéni jelöltjei indulnának, a DK, a Kutyapárt és az egyéb pártok szavazóinak 73 százaléka a Tiszára, mindössze 7 százaléka pedig a kormánypártra voksolna. A Mi Hazánk táboránál 35 százalék támogatná a Fideszt, de még ott is 20 százalék szavazna át a Tiszára. A pártnélküliek esetén 22–17 az arány, szintén Magyar Péterék javára.

Hogy kinek mennyi tartaléka van, abból a szempontból is fontos, hogy az utóbbi hónapokban több közvélemény-kutatás is pár százalékos Fidesz-erősödést mutatott, ám Horn kiemelte: ezek hibahatáron belüli adatok, amelyeket nem lehet készpénznek venni. Ha azonban mégis van némi növekedés, az nagy valószínűséggel a választási osztogatásnak köszönhető – ami ellen az ellenzéknek gyakorlatilag nincs eszköze.