Nyolc kormánypárti és hét ellenzéki képviselő egyáltalán nem szólalt fel az Országgyűlésben 2025 december 5-ig. Idén is a KDNP-s Rétvári Bence beszélt a legtöbbet, összesen 189-szer volt mondandója – derült ki a Népszava gyűjtéséből.
Itt érdemes megemlíteni: a T. Ház évente két rendes ülésszakot tart, február 1-jétől június 15-ig és szeptember 1-jétől december 15-ig. Rendkívüli ülés viszont még biztos várható: december 17-én a tervek szerint „a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat számára nyújtható segélyhitel szabályairól” szóló törvényjavaslatról tárgyalnak, amely miatt Karácsony Gergely főpolgármester uzsoráskormánynak jellemezte az Orbán-kabinetet.
Rétvári Bence noha jó ideje rekorder, saját magát nem tudja túlszárnyalni. Tavaly 204, míg tavalyelőtt az MFor gyűjtése szerint 227 alkalommal szólalt fel. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára főként a tárcát érintő területekkel kapcsolatban nyilvánult meg, természetesen a kormány álláspontját hallhatták tőle. Ezúttal már a Tisza Párttal kapcsolatban is, például amikor a háziorvosi ellátás volt a téma. Arról beszélt, hogy a Tisza győzelme esetén „el kell felejteni az állami ingyenes egészségügyet, fizetni kell az ellátásért.” Ezzel arra a „programra” utalt, ami a kormányközeli Indexen jelent meg, de Magyar Péter pártja többször jelezte, semmi közük hozzá.
A második helyet a fideszes Fónagy János húzta be 188 felszólalással, ami pont 80-al több, mint 2024-ben. A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára igyekezett kevésbé támadó lenni, például többször is kérdezték a Magyar Nemzeti Bank eltűnt vagyona kapcsán, amire Fónagy rendre elmondta, zajlik a nyomozás. Majd sok esetben hozzátette: „A Magyar Nemzeti Bank független a kormánytól, független a minisztériumtól is, és független a Magyar Nemzeti Bankot vizsgálni hivatott Állami Számvevőszéktől is. A kormány tiszteletben tartja a jegybank, valamint az Állami Számvevőszék függetlenségét.”
A bronzérmes – akárcsak tavaly – Z. Kárpát Dániel a Jobbiktól 101 felszólalással. Őt Novák Előd szélsőjobboldali mi hazánkos politikus követi, aki 91 alkalommal kért szót.
Orbán Viktor egy helyet javított 2024-hez képest, így a 7. helyen végzett 68 felszólalással.
Idén tizenöten maradtak némák, köztük a független Hadházy Ákos, aki már a 2022-es választások után jelezte, díszellenzékiként nem kívánja azzal legitimálni a rendszert, hogy részt vesz a parlamenti munkában. Az ellenzék soraiból idén az LMP-s Ungár Péter is hallgatott, de a DK-s Oláh Lajos sem beszélt.
A fel nem szólalók egyik csúcstartója Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, FTC-elnök, aki utoljára 2007-ben beszélt. Akkori egyetlen felszólalásában – még ellenzékből – a többi közt a demokrácia fontosságára hívta fel a figyelmet:
„A demokrácia olyan örök érvényű szerződés, amelyet az ember elsősorban magára nézve tart kötelezőnek, amellyel természetesnek látja az emberi jogok, a szólásszabadság, a szolidaritás, az igazságosság, az igazmondás iránt érzett felelősség ügyeit.”
A kormányoldalról Vitályos Eszter is beállt a némák sorába, figyelemre méltó, hogy ő a kormányszóvivő, valamint a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is.
Tizennyolc olyan képviselőt találtunk, aki mindössze egyetlenegyszer szólalt fel az idén. Ebből 17-en kormánypártiak, az egyetlen ellenzéki Stummer János a Momentumtól.
A miniszterek közül Rogán Antal, és Navracsics Tibor sem vitte túlzásba. Előbbi összesen két alkalommal, utóbbi háromszor kért szót. Lázár János hatszor beszélt, míg Nagy István, az agrártárca vezetője 19 felszólalással a középmezőnyben található.
Beszédes az is: Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója összesen csak kilenc alkalommal szólalt fel. Meglepetést nem okozott, a stílusa hasonló volt a médiában megszokotthoz. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, aki szintén a kormánypárt ismertebb beszélő fejei közé tartozik, az Országház falain belül csendesebb típus, nyolcszor kért szót 2025-ben. A modorát ő is hozta: a független sajtót például egyik felszólalásában „szolgasajtónak” hívta, egy másikban pedig azt mondta, az ellenzék tehetségtelensége miatt a média évekkel ezelőtt átvette a politizálást.
2025. december 5-ig összesen 3322 felszólalás volt, 602-vel több mint tavaly ilyenkor. Ötven felett mindössze 17 képviselő beszélt a 199-ből. 41-en vannak, akik 10-20 alkalommal beszéltek a Parlamentben. A legnépesebb csoport pedig a 10 alkalom alattiak, összesen 116-an.
