A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata szerdán tartott közgyűlésén eldöntötte, hogy hétfős listát állít az országgyűlési választásra. A zárt ajtók mögött rendezett titkos szavazáson Aba-Horváth Istvánt, az országos önkormányzat elnökét választották a lista vezetőjévé. Volt szervezete, a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz), amely mára elvesztette többségét a testületben, a lista második helyére szerette volna jelölni egyik képviselőjét, Zsigmond Károly iskolaigazgatót. Hiába.
Tatai Ferenc, a CiKöSz frakcióvezetője (és egy idő óta már elnöke) elmondta lapunknak, hogy a helyszínen értesültek arról: a jelöléshez igazolniuk kell, hogy Zsigmond Károly szerepel a nemzetiségi választási névjegyzékben. Szünetet kértek, hisz az Ügyfélkapu révén hitelt érdemlően bizonyítani tudták volna, hogy a jelölt megfelel a feltételeknek, ám ehhez a testület nem járult hozzá.
„Nem most kell vergődni, ide felkészülten kell jönni”
– kommentálta a történteket Aba-Horváth István a Népszavának. A CiKöSz képviselői a listavezetői választáson nem vettek részt, a második kör után pedig kivonultak a teremből. Tatai Ferenc közlése szerint ilyen körülmények között nem látták értelmét a jelenlétüknek. Aba-Horváth István ellenben úgy értékelte a szavazástól való távolmaradásukat, hogy a ciköszösök „visszaéltek azzal a bizalommal, amit a választópolgároktól kaptak”. A lista második helyére végül Dancs Mihály, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője került. Ha a parlamenti választás előtt Aba-Horváth István bármilyen okból lekerülne a listáról, Dancs Mihály fogja betölteni a helyét.
Tart a belviszály: újabb DPK-t alakítottak a fideszes romákA törvényben elismert nemzetiségek kétféleképpen vehetnek részt az Országgyűlés munkájában. Az egyik lehetőség az, hogy szavazati joggal felruházott képviselőt küldenek a parlamentbe. A nemzetiségi lista vezetője kedvezményes módon szerezhet mandátumot. A nemzetiségi jelöltnek a részvételi aránytól függően 20-25 ezer szavazatra van szüksége a parlamenti hely elnyeréséhez, tehát jóval kevesebbre, mint más képviselőnek.
Kedvezmény ide vagy oda, a tizenhárom nemzetiség létszámából kiindulva csupán a németeknek és a romáknak van esélyük arra, hogy teljes jogú képviselői mandátumot szerezzenek. Ez eddig kettejük közül is csak a németeknek jött össze, a romáknak az előző választáson például – belső konfliktusok miatt – listát sem sikerült állítaniuk. Annak a nemzetiségnek, amelyik nem tud teljes jogú képviselőt választani, be kell érnie a szavazati joggal nem rendelkező szószólói tisztséggel. A szószóló megválasztásához elméletileg a nemzetiségi listára leadott egyetlen szavazat is elég.
Az országgyűlési választáson nemzetiségi listára kizárólag azok szavazhatnak, akik regisztráltatták magukat a nemzetiségi – jelen esetben a roma – névjegyzékben. A nemzetiségi névjegyzékben szereplők viszont nem szavazhatnak pártlistára, csak egyéni jelöltre. Más megközelítésből: azok a választók, akik regisztrálnak a nemzetiségi névjegyzékben, elvesznek a pártlisták számára. A névjegyzékben regisztrált roma választók száma pillanatnyilag 40 ezer körül mozog. Bár a politikai preferenciák ismeretében ez a szavazatveszteség főként a Fideszt sújtja, Aba-Horváth István személyében a kormánypárt egy iránta elkötelezett képviselőt nyerne.
Aba-Horváth István kérdésünkre hangsúlyozta, nem fogja kérni, hogy a 40 ezer roma választón túl még többen jelentkezzenek be a névjegyzékbe, a már regisztrált szavazókat próbálja meggyőzni, hogy „van programunk, van jövőképünk”.
Ahogyan fogalmazott: „a meglévő erőforrásokat próbáljuk maximalizálni”. Ha ennyi elegendőnek bizonyul, akkor lesz nemzetiségi jogon szerzett parlamenti mandátuma a romáknak, ha nem, akkor marad a szószólói pozíció. Bárhogyan is alakul, Aba-Horváth István összeférhetetlenségi okok miatt leköszön majd az országos önkormányzat elnöki tisztségéről.
Találkozó Kubatov Gáborral és Kocsis Mátéval
A tavalyi nemzetiségi választáson a Fidesszel szövetséges CiKöSz elsöprő – több mint kétharmados – győzelmet aratott, rajta kívül csak a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom képviselői jutottak be az országos önkormányzatba. Azóta alaposan megváltozott a helyzet. Aba-Horváth István másokkal együtt kilépett a CiKöSz-ből, és a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselőivel létrehozta a Függetlenek frakcióját. A 47 fős testületből a szerdai közgyűlésen 43-an vettek részt: közülük 28-an tartoztak az Aba-Horváth István-féle frakcióhoz, és csak 15-en a CiKöSz-höz.
Az, hogy Aba-Horváthék szakítottak a CiKöSz-szel, nem jelenti azt, hogy eltávolodtak volna a Fidesztől. Sőt. Aba-Horváth István a minap maga jelentette be a közösségi oldalán, hogy a Fidesz székházában találkozott Kubatov Gábor pártigazgatóval és Kocsis Máté parlamenti frakcióvezetővel. „A közösségemről volt szó, szakmai kérdésekről” – számolt be lapunknak. Aba-Horváth István úgy érzi, neki elsősorban a cigány közösséget kell képviselni. Mellette pártközösségként ott van a Fidesz is, amit szintén képvisel, de az a magánügye. A kettő amúgy nem zárja ki egymást, „jól meg lehet lenni a két identitásban”.
Állítása szerint ő is meglepődött, hogy az említett fideszes politikusok (Kubatov és Kocsis) „mennyire pontosan látják azt, hogy merre kellene elmozdulni”. Aba-Horváth István hozzátette: „tőlem azt kérik, hogy ne legyek rövidlátó”. Aba-Horváth István megerősítette információnkat: csapatával azon dolgozik, hogy Szűcs Csaba, a CiKöSz nemrég lemondott elnöke a Fidesz listájáról bekerüljön az Országgyűlésbe. Abban viszont – mondta –, hogy Sztojka Attila, a Belügyminisztérium romaügyi államtitkára a következő ciklusban is parlamenti képviselő maradjon, egy „másik csapat” érdekelt.
