Igazándiból Trump golfpartnerének, Steve Witkoffnak, és vejének, Jared Kushnernek a keddi, moszkvai tárgyalásai bizonyították be, hogy az Orbán-Putyin találkozó napirendjén egyetlen olyan kérdés sem volt, amely a hivatalos nyilatkozatokban szerepelt. Nevezetesen: sem a béke, sem a magyar energiaellátás biztosítása nem lehettek a megbeszélés tárgyai. Az utóbbiak azért nem, mert az ország energiaellátása szerződésekben biztosított, és ezeket a megállapodásokat az oroszok rendre betartották. Hogyne tartották volna be, hiszen számukra egyre fontosabb magyarországi helytartójuk hatalomban tartása. Nem szólhattak a megbeszélések a békéről sem. Az ugyanis a Witkoff-Putyin találkozó nyomán kiderült, hogy Moszkvának esze ágában sincs befejezni a háborút. Itt is megmutatkozott Orbán háborúpártisága: olyan békét támogat, amely az orosz célok elérésével valósulhat meg.
Az Orbán-Putyin megbeszélések napirendjén csak két érdemi téma szerepelhetett:
Orbán hatalomban tartása;
Az orosz energetikai jelenlét fenntartása, lehetőség szerint megerősítése a Balkánon, elsősorban Szerbiában.
Kezdjük az „egyszerűbbel”. Orbán – hatalma megtartása érdekében – minden korábbinál jobban kiszolgáltatottá vált Moszkvának. Mindent meg fog tenni a Kreml kedvéért, hogy maradéktalan támogatást kapjon áprilisi győzelme érdekében. Ennek egyik ára és formája, hogy támogatja az orosz gazdasági-politikai érdekeket nemcsak Magyarországon és az EU-ban, hanem Szerbiában is. Az orosz tulajdonban lévő pancsovai finomító az amerikai szankciók miatt leállt. Fontos orosz szempont, hogy ez tovább működjön – az orosz céloknak megfelelően. Ennek legcélszerűbb módja, ha Orbán politikai felügyelete alá kerül, azaz a MOL vásárolja meg az oroszoktól. Ezt a bevásárlást is fel lehetne használni a hazai választási kampányban: a kormány „javítja” az energiabiztonságot, stabilitást teremt a térségben stb.
Bizonyos mértékben geoökonómiai töréspont is a szerbiai orosz érdekeltség sorsa. Ha a másik érdeklődő, a QatarEnergy lesz a vevő, az inkább a nyugati, amerikai befolyást erősíti: Katar szoros kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal (onnan kapta Trump a következő Air Force One-t is). Ezáltal az orosz jelenlét – és a magyar is – visszaszorulna.
A fenti geoökonómiai összefüggés mellett a tárgyalások sokkal fontosabb tétje volt a geopolitikai szempont: Orbán hatalomban tartása.
Orosz részről ezt úgy támogatják, hogy erősítik a magyar miniszterelnök „béke bajnoka” szerepét. Orbán így átveszi a kezdeményezést a kampányban az ellenzékkel szemben. Elegendő teleharsogni a propagandát a békepártiságával, szembeállítva ezzel az ellenzék és „Brüsszel” háborúpártiságát. Érvek nem kellenek, elegendő az érzelmekre ható, kék óriásplakát stílusú kampány: Orbán a nagyokkal (Trump, Putyin) parolázik a „béke érdekében”, miközben az ellenzék a háborús Brüsszelt támogatja. Érvekbe nem is szabad belemenni, mert akkor láthatóvá válna Orbánék álságos álláspontja.
Kulcskérdés lehetett a tárgyalásokon a Brüsszellel szemben képviselendő magyar politizálás megerősítése is. A magyar miniszterelnök november 22-én írt levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. A korábbi lavírozó magatartással szemben Orbán határozottan kijelentette: nem mehet több EU-s támogatás Kijevnek. A Witkoff-Putyin tárgyalások legutóbb egyértelművé tették a teljesen megmerevedett orosz álláspontot: nem mondanak le a területi igényekről. Ehhez kedvező a magyar „hozzájárulás”, ha Moszkva EU-s trójai falova is megkeményíti az ukránokkal szembeni oroszbarát álláspontját.
A megtestesedett magyar békegalamb számára igen fontos lesz a további orosz támogatás, az orosz ötletek, az orosz „politikai technológia” és a már megtapasztalt orosz titkosszolgálati segítség a választási kampány során. A fő cél, hogy a regnáló hatalom minél tartósabban stratégiai kezdeményező szerepben lehessen a választási kampányban. A moszkvai útja a békeharcos szerepében tetszelgő Orbánnal szemben az ellenzéke nem tud felmutatni a stratégiai kezdeményezés átvételére alkalmas kampánytémát.
Nem véletlen, hogy a Fidesz januárra halasztotta képviselő-jelöltjeinek bemutatását. Ha a Tiszával egyidejűleg váltak volna ismertté a fideszes jelöltek, azzal ezen a téren kampánycsatározás indulhatott volna a két fél között. Így most a Tiszának nincs kiket kritizálnia. A Fidesz elvette fő kihívójától ezt a lehetőséget. Ezzel szemben a Fidesz két legyet üt egy csapásra. Főnöke egyfelől fő békepártiként szerepel. Másfelől az állami propaganda – súlyos törvénysértéssel, a mesterséges intelligencia felhasználásával – minden korábbinál mélyebbre süllyedő lejárató kampányt folytat a tiszás jelöltek ellen.
Így mind a „pozitív” (békét akarunk!), mind a negatív üzenetekben most a Fidesz rendeli a zenét.
A Tiszát pedig mintegy bezárta saját körébe jelöltjei kiválasztásával. Az „ország megmentőjével” (Orbánnal) szemben egy – a Fidesz szerint az országra nézve káros – belső tiszás pártügyet kreáltak az előválasztásból. Mindehhez – ismét csak hamis tartalmak gyártásával (Tisza adótervek) – az ellenzék programját is teljesen hamis színben mutatják be a választók felé. Érvek itt sincsenek, csak hazug állítások. Így a Tiszának pont arra nem marad elegendő energiája és ötlete, ami a legfontosabb lenne. Kezdeményező kampányt folytatni a két legfontosabb választói célcsoport, a bizonytalanok és az ingadozó fideszesek irányában.
Mindez tökéletesen megfelel az orosz érdekeknek. Meg kell erősíteni magyar szövetségesük belpolitikai kezdeményező szerepét, és bele kell szorítani az ellenzéket a folyamatos cáfolási kényszerbe, nem megengedve a stratégiai kezdeményezés visszavételét. Ennek részleteit minden bizonnyal alaposan átbeszélték Moszkvában. Ebből valamennyit látni fogunk a nyilvánosság előtt is – Orbán számára optimális esetben egy budapesti „békecsúcs” formájában. Azonban a „béketalálkozó” ígéretének lebegtetése és propagálása is hasznos lehet a nyilvánosság előtt.
De ennél sokkal fontosabb lesz a dolog nem látható része. Az orosz tanácsadás, a belefolyás a kampányba az internet eszközeivel, az észrevétlen ráépülés a Digitális Polgári Körökre, a hamis hírek terjesztése. Ennek első jelét már láthattuk, amikor a kormány és az orosz külső hírszerzés (SZVR) játszottak össze augusztus 13-án. Akkor az SZVR közleménye azt állította: Brüsszel Magyar Pétert támogatva akarja megdönteni az Orbán-kormányt. A magyar vezetés ezt azonnal alaposan fel is használta propagandájában.
De az még csak a kezdet volt. A java most következik.
