Végtére is már csak egyetlen apró bizonytalanság maradt bennünk a Nyíregyházi Állatpark-gate után, amelyben az uniós pénzekkel kipányvázott létesítmény háládatlan vezetője előbb nem átallott magas kitüntetést átvenni több évtizedes magas színvonalon végzett munkája után, majd a következő mozdulattal a saját kormánya ellen fordult.
Azt nem tudjuk teljes bizonyossággal eldönteni, hogy a Rákosi- vagy a Kádár-korszakban reagált-e hevesebben a korabeli sajtó a Gajdos László Tisza-jelölthöz hasonló megátalkodott osztályellenségekre, akiket tehetséges ellenzékivé gyúrt a förtelmes jelenkor. Hát hogy a fatális förgetegbe döntsük el így, kinek az örökségét éltessük üde, mámoros ajakkal, párás tekintetünket a Kedves Vezető képére tapodva, és mikorra követeljük a nemzetközi béketábortól a Hős Anya kitüntetést Orbán Géniusznak? Járkálunk réveteg arccal naphosszat a szerkesztőségünk összes termeiben, és iránymutatásért esdünk Pártunk és Kormányunk Médiamunkásához (vö.: Pauska: Agyhalottak (a baloldaliak), 2018.). Adj jelet, te szeplőtelenségben fogant Mediaworks-harcos, a patrióta megvilágosodás hunyhatatlan zsarátnoka! De, az isten szerelmére, ne azt mondd, hogy az állatparkba ömlött pénzből még egy megfáradt mosómedve is villantott volna, mert ezzel az őt kitüntető kormányfőtök (a miénk aztán nem!) éleslátását kérdőjelezed meg! Azt állítod, hogy Gajdos puhatestű és gerinctelen áruló, de ez egy tökös nemzeti diktatúrához képest basic érvelés. A kommunista pártsajtó gerinctelenül ingadozó elemekről és osztályidegenekről, a kádárista féreg módra élő, gerinctelen kulák ügynökökről szózatolt, de még a horthysta hírlapcsinálás is képes volt egy világos gerinctelen nemzetáruló kozmopolitázásra. Jó volna végre eldönteni, hogy a Magyar Múltnak melyik sötét bugyora leszen a patrióta Kánaán!