A konkrét beruházások és az akár 15 százalékos uniós előfinanszírozás már jövő év első negyedévében, vagyis az áprilisi választások előtt megindulhat az uniós haderőfejlesztési hitelből. Beérkeztek ugyanis a tervek az Európai Bizottsághoz, amelyek alapján a tagállamok összesen 150 milliárd euró értékben kaphatnak hitelt. Tizenkilenc tagállam igényelt a keretből, amit az Európai Bizottság a nemzetközi piacokon vesz fel kedvezményes kamattal. Az előzetes számítások alapján Magyarországé az egyik legnagyobb, 16,2 milliárd eurós, vagyis több, mint 6000 milliárd forintos keret.
Az Európai Bizottság a tervek szerint a november 30-ig beérkezett nemzeti terveket értékeli, és januárban viszi a tagállamok kormányait képviselő Tanácsba, ahol néhány hét után adnának zöld utat a projekteknek.
Vagyis már tavasszal kiderül, mit tartalmaznak a jelenleg nem nyilvános tervek, kezdődhetnek beruházások, amelyek fő célja az európai védelmi ipar és a kapacitások fejlesztése.
Az Európai Bizottság tavasszal javasolta, hogy hitellel támogassa az EU a hadiipart közös, tagállamokon átívelő, és egymással koordinált közbeszerzésekkel. A SAFE névre keresztelt hitel másik kiemelt célja az ukrán hadiipar támogatása, a cél, hogy az uniós és ukrán termelés egymást segítse és Ukrajna minél gyorsabban jusson fegyverekhez.
Bár tavasszal az Országgyűlés még határozatot is fogadott el a közös hitel terve ellen, később megenyhült a kormány, Magyarország adta be az egyik legnagyobb igényű előzetes tervet, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a nyáron húsz milliárd eurós keretről beszélt. Végül szeptember elején jelentette be a Bizottság, hogy a 19 igénylő tagállam közül ki mekkora keretet kaphat, a 16,2 milliárdos magyar keret az egyik legnagyobb lett.
„Magyarország megértette a fenyegetést” – 16,2 milliárd eurós hitelt kért és kaphat az EU-tól fegyverkezésre a békepárti Orbán-kormányNagy Márton: Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlenEzen „nemzeti allokációk” kitöltésére adták le most a tagállamok a részletesebb projekteket tartalmazó kereteket. Az elbírálás során a legfontosabb kritérium a tagállamok együttműködése és az európai beszerzés lesz. A támogatott terveknek ugyanis fő szabályként legalább három EU tagállam részvételével kell zajlania, erre azért van szükség, mert a védelmi ipar nagy beruházásokat igényel, a cégek csak akkor hajlandóak kapacitást bővíteni, ha tudnak tervezni. Ráadásul régi probléma, hogy a közös európai védelem helyett párhuzamos és katonai szempontból nem szükséges kapacitások jönnek létre. A tagállamok csak kivételes esetben kaphatnak hitelt saját projektekre.
A másik fontos elbírálási szempont, hogy a beszerzett eszközök részeinek a legalább kétharmada uniós országból érkezzen, azaz az összeg csak egyharmada mehet máshonnan beszerzett fegyverekre. Ugyanakkor ezeknél a szabályoknál az EU-n kívüli Norvégia és Ukrajna is olyannak számít, mintha EU tag lenne.
A 19 igénylő országból 15 szeretné a keretéből Ukrajnát is támogatni, ám hogy ki nem közösködne, hivatalosan nem nyilvános.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, a tervek nem jelentenek automatikus kifizetést, bár külön jogállamisági garanciák most nincsenek. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a Népszava kérdésére elmondta, a terveket a Tanács folyamatosan vizsgálja majd, és ezek alapján dönt a végső kifizetésekről. A főképviselő a koronavírus utáni helyreállítási alap hitelét hozta példaként, de pont ezzel szemben látható igazán, hogy most Magyarország mennyire könnyen kaphat uniós pénzt. Abból a keretből ugyanis Magyarország még mindig nem juthatott hozzá a nekünk járó nagyságrendileg 10 milliárd euróhoz, amelynek egy része kedvezményes hitel, egy részét vissza sem kellene fizetni. Ezekhez a Bizottság jogállamisági és átláthatósági elvárásokat támasztott, úgynevezett szupermérföldköveket, amelyek teljesítése nélkül nem is kezdődhet meg a számlák benyújtása. Most azonban csak az egyes projekteket fogják értékelni.
Cáfolja az Európai Bizottság, hogy Magyarország hozzájuthat befagyasztott pénz egy részéhez, ha Orbán Viktor nem vétóz