A kulturális életre gyakorolt hatását a kormányok sem képesek maradéktalanul kezelni, csak szigorú szankciókkal, átgondolatlan döntésekkel próbálnak a felek között lavírozni. Ennek egyik legújabb vesztese Sally Rooney, a világ egyik legnépszerűbb írója, akinek művei lehet, hogy teljes egészében eltűnhetnek a brit könyvesboltok polcairól, amennyiben továbbra is támogatja a palesztinok jogaiért harcoló szervezet, a Palestine Action tevékenységét. Az ír szerző alig múlt harminc, de már számos bestseller (Normális emberek és Hová lettél, szép világ) kötődik a nevéhez.
Ez ugyanakkor nem menti meg attól, hogy nyilvános politikai állásfoglalásáért esélyes, hogy le kell mondania könyvei terjesztéséről az Egyesült Királyságban. A Palestine Actiont ugyanis a brit kormány 2025 nyarán terrorszervezetnek nyilvánította, miután az elismerte felelősségét abban, hogy nemrég aktivisták egy csoportja az angol Királyi Légierő egyik legnagyobb állomására, a RAF Brize Norton támaszpontra betörtek és két katonai gépet vörös festékkel borítottak be, ezzel körülbelül 7 millió font értékű kárt okozva. A döntés értelmében pedig nemcsak a szervezet tevékenysége, de annak támogatása is bűncselekmény. A napokban a brit Legfelsőbb Bíróságon a szervezet társalapítója, Huda Ammori támadta meg a döntést, a tárgyaláson Sally Rooney maga is felszólalt. Az írónő továbbra is támogatásáról biztosította a szervezet munkáját, (amelyet „bátornak és csodálatra méltónak” nevezett) mondván, elkötelezett a szerinte Izrael által elkövetett emberiség ellenes bűncselekmények megelőzése iránt. Az írónő kiállása könyvei sorsára is hatással lehet, ugyanis a tiltás óta munkásságából származó bevételét a szervezetnek ajánlotta fel – ami az országban a döntés értelmében így bűncselekmény. „…szinte biztos, hogy amíg ez a tiltás érvényben van, nem publikálhatok és nem írhatok új művet az Egyesült Királyságban” – fogalmazta meg az írónő, hozzátéve, könyvei eltűnése a brit polcokról annak a jele, a kormány súlyosan beavatkozik a művészi szabadságba.
Füstbombák és jelzőrakéták Schiff András koncertjén: négy embert őrizetbe vett a francia rendőrségMindeközben a napokban hivatalossá vált az is, vagy Spanyolország vagy Izrael vesz részt a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválon. A döntést José Pablo López, a Spanyol Királyság országos közszolgálati rádió és televíziós társasága, az RTVE elnöke erősítette meg, miután az ország – amely nem mellesleg a verseny egyik legfontosabb szponzora – hetekkel ezelőtt kifejezte, nem kíván részt venni a versenyben, amennyiben Izrael helyet kap az eseményen, így tiltakozva az ország a palesztin térségben elkövetett emberiségellenes tevékenységével szemben. A papíron politikailag semleges esemény hónapokkal ezelőtt került tiltakozások célkeresztjébe, miután Izraelt több ország azzal vádolta, hogy a legutóbbi, májusi dalfesztiválon a szavazatok befolyásolásával vezetett az ország versenyzője jó ideig – véleményük szerint azért, hogy nemzetközi szimpátiát ébresszenek Izraellel szemben. Izrael sorsáról a szervezők várhatóan december első hetében döntenek majd.
Szigorúbb lesz az Eurovíziós DalfesztiválMagyarország a közel-keleti konfliktusban jellemzően Izrael mellett foglal állást, de döntésével kapcsolatban nemzetközi figyelmet igazán akkor kapott, amikor idén nyáron (a világon egyedülálló módon) az ország területéről kitiltotta a palesztinpárti (a Hamász terrorszervezet támogatásával vádolt) ír Kneecap együttest, akik augusztusban a Sziget Fesztiválon léptek volna fel. A hír nemcsak azért járta be a világsajtót, mert a fesztivál nemzetközi szinten is népszerű esemény, hanem mert a kormány példátlan szigorral avatkozott be egy politikai szempontból semleges kulturális esemény szervezésébe. A döntés (sok más országhoz hasonlóan) erősen megosztotta a társadalmat nemcsak a palesztin-izraeli konfliktusban való állásfoglalás, hanem a művészi szólásszabadság szempontjából is.
Megvan a rap határa? Néhány éve a Kneecap még kis előadónak számított, most meg politikusok tiltanák be koncertjeit, a terrorelhárítás nyomozHárom évre hivatalosan kitiltották a Kneecapet Magyarországról
