terrorizmus;fesztivál;zene;szólásszabadság;

A Kneecap korábban a palesztin Hamászt és a libanoni Hezbollahot is éltette, de a zenekar tagadja, hogy támogatná bármelyik terrorszervezetet

Megvan a rap határa? Néhány éve a Kneecap még kis előadónak számított, most meg politikusok tiltanák be koncertjeit, a terrorelhárítás nyomoz

A zeneipar pedig a véleménynyilvánítás határairól vitatkozik.

„Az amerikai kormány engedélyével történik ez, amely felfegyverzi és finanszírozza Izraelt a háborús bűnök ellenére is” – a többi között ezt olvashatta a világ egyik legnagyobb zenei eseménye, az amerikai Coachella fesztivál közönsége az esemény egyik színpadi kivetítőjén idén áprilisban. Az északír rapegyüttes, a Kneecap koncertje közben ezekhez hasonló feliratokkal tiltakozott a gázai népirtásokkal szemben, majd okozott akkora közfelháborodást, amely hamar túlmutatott a művészi szólásszabadság kérdésén – politikusok tiltanák be koncertjeiket, miközben terrorelhárítási egység vizsgálja tevékenységüket. Pénteken rendőrségi bejelentések, az Avon and Somerset Police közlése szerint a Kneecap ellen azt a vizsgálatot szüntetik meg, amely a zenekar június 28-i fellépést követte a Glastonburyn.

Mint a legtöbb fesztiválon, úgy a Coachella esetében sem újkeletű dolog a tiltakozás, a társadalmi szolidaritás kifejezése a fellépők részéről. Csak az idei eseményen együttérzését fejezte ki Palesztinával szemben egy szám erejéig például az amerikai Green Day is, az énekes-dalszerző Clairo fellépését pedig maga Bernie Sanders szenátor beszéde nyitotta meg. A Kneecap zenekarnak sem a palesztinok melletti kiállás volt az első politikai megnyilvánulása az eseményen, korábban a Vaslady, Margaret Thatcher néhai konzervatív kormányfő halálának évfordulóját (április 8.) éltették, a Glastonburyn miattuk túgott egy kis „Fuck Keir Starmer”, aztán sürgették Írország egyesülését is – bár ez közel sem keltett akkora visszhangot, mint aztán például az, hogy nagy sötét kivetítőn, világító betűkkel üzenték: „Izrael népirtást követ el a palesztin néppel szemben.”

A zenekar renoméján aztán nem nagyon segített az sem, hogy időközben előkerült róluk egy, még 2024-ben készült koncertfelvétel részlete, amelyen a zenekar a két terrorszervezet, a palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah felemelését hirdette, illetve egy másik videó is még 2023-ból, amelyen a brit Konzervatív Párt tagjait életveszélyesen megfenyegető kijelentésekkel („a halott tory az egyetlen jó tory” és „öld meg a helyi képviselődet!”) „szórakoztatták” a közönséget. A terrorszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseik hatására a londoni régiót is magába ölelő Metropolitan Police terrorelhárítási egysége indított nyomozást, amit a Konzervatív Párt vezetője, Kemi Badenoch nyilvánosan üdvözölt. De az esetre reagáltak annak a Nova Music Fesztiválnak a szervezői is, amelyen 2023. október 7-én, a Hamász által szervezett mészárlás során gyilkoltak meg több fesztiválozót, majd ezt követően kirobbant a palesztin-izraeli háború. (Ők inkább visszafogottan, a közösségi médiában invitálták meg a fesztiválon történtekről készült utazó kiállítás megtekintésére az együttest.)

Az elmúlt hetekben több Kneecap koncert törlődött a naptárból, többek között a két nagy német Hurricane és a Southside fesztiválról, illetve John Swinney skót miniszterelnök sürgette a Glasgow TRNSMT nevű fesztiválját, töröljék műsorukból az együttest – bár a jelek szerint nem járt sikerrel. Idén egyelőre úgy néz ki, a budapesti Sziget fesztiválon is fellép az együttes.

A botrányra persze reagált a zenekar több hivatalos, a közösségi médiában megosztott közleményben is: a videókat kontextusukból kiragadott részleteknek nevezte és egyben határozottan tagadta, hogy támogatná bármelyik terrorszervezetet, továbbá elítél minden civilek elleni támadást. A zenekar tagjai emellett hangsúlyozták: az egész helyzet egy szándékos lejárató kampány ellenük, amiért ki mertek állni a palesztin népet sújtó népirtással szemben. Szerintük az igazi bűnösök azok, akik hallgatnak a kérdésben. Többek között ezt az álláspontot képviselte menedzserük is az ír RTÉ közszolgálati csatornának adott interjúban, azt hangsúlyozva, hogy a politikusok egy csoportja minden művészt el akar hallgattatni, aki ki mer állni a palesztinok mellett – mindeközben pedig már megint azokról felejtünk el beszélni, akik szenvednek.

A vezető politikusok mellett tiltakozott Sharon Osbourne televíziós személyiség is, a rapperek amerikai vízumának visszavonását követelve. Benne feltehetően az a kérdés vetődött fel, ami a közvélemény jó részében: vajon meddig terjed egy ilyen helyzetben a művészi szabadság kérdése. (Sharon Osbourne egyébként annak az Ozzy Osbourne-nak a felesége, aki a Black Sabbath zenekar énekeseként nem finomkodott soha, ha a színpadon polgárpukkasztó performanszokról volt szó. Ozzy jegyzi a War Pigs című számot is, amely a háborúra uszító politikusokat kritizálja, igaz, a legyilkolásukra sosem szólított fel.)

A botrány tovább gyűrűzése óta több előadó nyílt levélben állt ki az együttes szólásszabadsága és a művészi szabadság mellett, többek között a Budapesten is nyáron fellépő Fontaines D.C., a Sleaford Mods, az IDLES vagy a Massive Attack is. Utóbbi hivatalos közleményben nevezte felelőtlennek a rapcsapat konzervatív politikusokkal szembeni kijelentéseit, ugyanakkor a Kneecap menedzseréhez hasonlóan felhívták a figyelmet rá, hogy a médiának és a politikának nem egy zenekar színpadi megnyilvánulásaival kellene foglalkoznia, hanem a gázai eseményekkel.

Májusban jelenik meg Tóth Krisztina legújabb verseskötete, Szeleknek fordít címmel. A József Attila-díjas költővel ennek kapcsán beszélgettünk az eltűnt időről, a felgyorsult hétköznapokról és arról, hogyan tesz mindenben rendet a vers.