KSH;statisztika;MVM;bérek;energiaszektor;

Az országos béradatokat is torzíthatja az MVM jutalmazási rendszere

Az energiaszektorban dolgozók a tavasz utolsó hónapjában többet kerestek, mint bármely más ágazat alkalmazottai eddig bármelyik idei hónapban Magyarországon.

Idén májusban átlagosan közel nettó 950 ezer forintot keresett az a több mint 20 ezer ember, akik a statisztikai hivatal besorolása szerint a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” ágazatban, tehát lényegében az energiaiparban dolgoznak. Ez bruttó több mint 1,4 millió forintot jelent, és közel duplája annak, amennyit a magyarok átlagosan hazavihettek ugyanebben a hónapban – írja a G7.

A portál kiemeli, a májusi keresetek az energiaiparban megszokotthoz képest is kiugróak voltak. A KSH adatai áprilishoz viszonyítva – azaz egyetlen hónap alatt – 26 százalékos emelkedést mutattak, hogy aztán júniusban ennél is nagyobbat essenek a fizetések. A cikk szerint

a számokat minden jel szerint egyetlen cég éves jutalmazási rendszere torzította el, és ez a jelenség valószínűleg nem is olyan ritka, mint gondolnánk.

A G7 összefoglalója alapján az energiaszektorban dolgozók a tavasz utolsó hónapjában többet kerestek, mint bármely más ágazat alkalmazottai eddig bármelyik idei hónapban Magyarországon. Az idei kiugrás azonban nem egyedi eset, az elmúlt években nagyjából ugyanezt láthattuk,

a májusi keresetek mindig több százezer forinttal haladták meg az azt megelőző és azt követő hónapokra jellemző szintet is.

A G7 szerint a magyarázat minden bizonnyal az, hogy a szektor legnagyobb cége, az állami MVM a májusi bérekkel együtt fizeti ki a bónuszokat alkalmazottainak, amely esetenként akár az éves bér ötöde is lehet.

Bizonyos előre meghatározott egyéni, szervezeti és központi célok elérése esetén ugyanis a csoport dolgozói munkavállalói bónuszt kaphatnak. A nem vezető beosztású munkavállalóknál a bónusz maximuma az éves bér 8,33 százaléka, azaz nagyjából egyhavi pénz, míg a vezetők egy részénél ennél magasabb, az éves fizetés 20 százaléka.

Ezt az összeget pedig az arra jogosultak a májusi munkabérrel együtt kapják meg.

Vagyis azt a részét, amit nem utaltak már el nekik előlegként, a féléves állapot alapján ugyanis ilyet is fizethet az MVM. Erre pedig mindig augusztusban kerül sor, ami szintén meglátszik az ágazati statisztikákon: ha nem is olyan mértékben, mint májusban, de nagyjából 10 százalékkal ebben a hónapban is megugrik az átlagkereset az energetikai szektorban.

A portál megkereste a társaságot, hogy megtudja, éves szinten mennyi pénzt fizetnek ki bónuszként, és ebből mennyi jut májusra, ám egyelőre nem érkezett válasz. A csoport beszámolója alapján ugyanakkor

év végén közel 7 milliárd forintot különítettek el prémiumra és annak járulékaira, valamint további 9,5 milliárd forintot egyéb személyi jellegű ráfordításokra.

Az említett 8-12 milliárdos többletkifizetés, ha nem is jelentősen, de még az országos adatokat is felfelé húzta, a cikk szerint a teljes magyarországi átlagkereset 2-3 ezer forinttal nőhetett májusban ennek köszönhetően.

A G7 megjegyzi, más szektorokban is előfordul, hogy egy-egy hónapban a korábbinál és a későbbinél is látványosan magasabbak a fizetések, még ha nem is ilyen mértékben. Az energetikában azért ennyire szembetűnő ez, mert az MVM foglalkoztatja az itt dolgozók többségét, így ha náluk történik valami, akkor az a teljes szektoron látszik.

Korábban egyébként a közigazgatási szektor mutatta meg legjobban, hogyan tudja egy egyszeri esemény a teljes országos kereseti adatokat eltorzítani. Itt ugyanis az előző választás előtt, 2022 februárjában a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt az egy hónappal korábbi szint két és félszeresére nőtt az átlagkereset, hogy aztán márciusban visszaessen a korábbi szint környékére. Akkor ez a teljes országos bruttó kereseti adatot 75 ezer forinttal dobta meg, azaz úgy tűnt, mintha egyik hónapról a másikra tízezrekkel nőtt volna a magyarok fizetése, éves összevetésben pedig több mint 30 százalékkal ugrottak volna meg a keresetek, miközben csak egy szűk réteg jutott egyszeri többletjövedelemhez.

Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, mert a kormány továbbra sem biztosítja az átláthatóságot és a lakosság érdemi bevonását a tervezett Paks II atomerőmű engedélyezésében.