A hivatal azután függesztette fel az eljárást, hogy – mint arról a Népszava korábban beszámolt – a beruházó Balabo Kft. alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). A Kúria ítélete ugyanis helyt adott a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület kérelmének, és a Pécsi Törvényszék ítéletével ellentétben megsemmisítette a kormányhivatalnak a balatonföldvári Nyugati-strandon épülő kikötőre kiadott engedélyét. Az AB azonban – ahogyan lapunkban megírtuk – elutasította a panaszt, így érvényben maradt a legfőbb bírói fórum verdiktje: a megismételt engedélyezési eljárás esetén a kormányhivatalnak el kell utasítania a beadványt.
A Kúria mindezt többek között azzal indokolta, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása hiányos, a tervezett beruházás pedig Balatonföldvár helyi építési szabályzatba ütközik, ugyanis a kikötő megépítésével a strand területének egy része elveszítené eredeti funkcióját, még ha a város jegyzője ezzel ellentétes véleményt is adott a Balabónak.
A Kúria szerint egy partszakasz nem lehet egyidejűleg kikötésre és strandolásra is lehatárolt, amennyiben ugyanis egy strandhoz tartozó vízfelületen kikötő épül, akkor az adott területen a strandolás lehetősége nyilvánvalóan megszűnik,
a jogszabály szerint viszont a strand funkciója így nem változtatható meg.
Az Alkotmánybíróságon is bukott a NER-közeli cég, nem lehet kikötőt építeni a balatonföldvári Nyugati-strandonA földvári helyzet ez alapján egyértelműnek tűnik, ám árnyalja a képet, hogy a kormányhivatal ugyan korábban felfüggesztette a hatósági eljárást, ám a Balabo ez idő alatt is folytatta a beruházást, s a kikötő készültségi szintje immár legalább 90 százalékos, sőt, tavasszal elkezdték értékesíteni a kikötőhelyeket a közel 2,5 hektáros, 175 hajó befogadására alkalmas létesítményben. Tulajdonképpen erre hivatkozott alkotmányjogi panaszában a cég is: a Kúria ítélete ellehetetleníti a vállalkozást, illetve a megépült kikötő használat híján amortizálódik, ami aránytalan veszteséget jelent a beruházó számára. Az AB ezt azzal utasította el, hogy ugyan a Balabo időről időre valóban rendelkezett engedélyekkel, ám ezek folyamatosan per alatt álltak, vagyis a cég számíthatott rá, hogy a jogi eljárások során nem a javára döntenek, s miután így is folytatta a beruházást, azt saját gazdasági kockázatára tette.
Az AB októberi döntését követően a kormányhivatal a napokban jelezte, újraindítja az eljárást. Balatonföldvári forrásaink megjegyezték, noha a Kúria ítélete alapján egyértelmű, hogy a hivatalnak el kell utasítania a Balabo kérelmét, nem lennének meglepve, ha ismét zöld utat kapna a beruházás. Ahogy fogalmaztak: nem ez lenne az első eset a NER-ben, hogy egy kormányhivatal törvényellenes döntést hoz.
Információink szerint a beruházás ellen küzdő civil szervezet is tanácstalan, mit lehet majd akkor tenni, ha a kormányhivatal nem a Kúria ítélete szerint dönt. Lehet-e valamit perelni, amiről a legfőbb hazai bírói testület egyszer már jogerős verdiktet hozott?
Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a fideszes vezetésű földvári testület segítségével a cég eléri, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítsák a projektet, mely lehetővé tenné, hogy a beruházó mentesüljön bizonyos jogszabályok alól. Ahogyan például Balatonaligán, az Aligaliget projekt esetében történt, igaz, ott még az építkezés valódi kezdete előtt született döntés a kiemelt státuszról. Utólag, egy jogerős kúriai ítélettel szemben legalábbis megkérdőjelezhető lenne egy ilyen döntés Földváron. Mások úgy vélték, a földvári kikötő ügye valamiféle kompromisszummal zárul majd, felmerült például egy olyan forgatókönyv lehetősége, hogy az önkormányzat tulajdonrészt szerez a kikötőben, vagyis az eredetileg meghatározottnál nagyobb bevételt kap a város, a Balabo pedig a korábbi megállapodásban rögzítettnél nagyobb összeget költ a strand és környéke üzemeltetésére, fenntartására.
Lapunk hat éve követi nyomon a földvári kikötőépítés anomáliáit. A balatoni kisváros fideszes többségű képviselő-testülete a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendjére az e-kikötő ügyét, majd a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendnek köszönhetően Holovits Huba kormánypárti polgármester ki is írta a pályázatot, amelyen csak a nem sokkal korábban az e-kikötő létesítésére 897 millió forintos állami támogatást nyert Balabo Kft. indult. A civil tiltakozások ellenére a kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya szabad utat adott a projektnek, amely a Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a megfelelő vízjogi engedélyeket is beszerezte. A civilek nyertes pereikkel többször is megakasztották az építkezést, a sokadik per végén mondta ki a Kúria, megismételt engedélyezési eljárás esetén a kormányhivatalnak el kell utasítania a beadványt.
