Az Alkotmánybíróságon is bukott a NER-közeli cég, nem lehet kikötőt építeni a balatonföldvári Nyugati-strandon

Elutasította a balatonföldvári Nyugati-strandon kikötőt épített Balabo Kft. alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság, a testület ezzel helybenhagyta a Kúria tavaly szeptemberi döntését, amelyben a grémium helyt adott a Mosolygó Balatonföldvár egyesület kérelmének, és a Pécsi Törvényszék ítéletével ellentétben megsemmisítette a veszprémi kormányhivatalnak a balatonföldvári Nyugati-strandon épülő kikötőre kiadott engedélyét. Mindez azt jelentette, hogy a létesítménynek érvényes engedélyek nélkül épült meg, s kezdték el értékesíteni a hajóhelyeket.

Mint arról a Népszava folyamatosan beszámolt, a balatoni kisváros fideszes többségű képviselő-testülete a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendjére az e-kikötő ügyét, majd a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendnek köszönhetően Holovits Huba kormánypárti polgármester ki is írta a pályázatot, amelyen csak a nem sokkal korábban az e-kikötő létesítésére 897 millió forintos állami támogatást nyert Balabo indult. A civil tiltakozások ellenére a kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya szabad utat adott a projektnek, mely a Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a megfelelő vízjogi engedélyeket is beszerezte. A civilek nyertes perekkel többször is megakasztották az építkezést, amelynek

Az utolsó megtámadott engedély a Pécsi Törvényszéken ugyan zöld jelzést kapott, ám a Kúria végül ismét megsemmisítette az engedélyt. Utóbbi hiányában a Balabónak elvileg fel kellett volna függesztenie az építkezést, ám a cég alkotmányjogi panaszt nyújtott be a döntéssel kapcsolatban, ami a cég vezetői szerint elegendő volt, hogy ne álljanak le a beruházással, s így tavaszra be is fejeződött a 175 hajót befogadni képes kikötő építése, sőt, a tavasz közepére a hajóhelyek szűk harmadát már értékesítették is.

Az AB-hely benyújtott panaszában a Balabo jogi képviselői arra hivatkoztak, hogy a Kúria ítélete ellehetetleníti a céget, illetve a megépült kikötő használat híján amortizálódik, ami aránytalan veszteséget jelent a beruházó számára. Arra is hivatkoztak, téves a Kúria érvelése, ugyanis ügyfelük előzetesen vizsgálati dokumentációt nyújtott be a veszprémi kormányhivatalhoz, amely megállapította, hogy a kikötő megépülése esetén sem feltételezhető jelentős környezeti hatás, a tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött, a tervezett kikötő létesítése vízjogi létesítési engedély alapján végezhető el. Mindez ellentmondott a bíróság ítéletének. Ez a többi között kimondta, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása hiányos, a tervezett beruházás pedig Balatonföldvár helyi építési szabályzatba ütközik, ugyanis a kikötő megépítésével a strand területének egy része elveszítené eredeti funkcióját, még ha a város jegyzője ezzel ellentétes véleményt is adott a Balabónak. Sokadik próbálkozásra ugyan a Pécsi Törvényszék végül érvényben hagyta az engedélyeket, ám a civilek a Kúriához fordultak, mely megsemmisítette a baranyai verdiktet arra hivatkozva, hogy egy partszakasz nem lehet egyidejűleg kikötésre és strandolásra is lehatárolt, amennyiben ugyanis egy strandhoz tartozó vízfelületen kikötő épül, akkor az adott területen a strandolás lehetősége nyilvánvalóan megszűnik. A jogszabály szerint viszont a strand funkciója így nem változtatható meg, így a Kúria kimondta, megismételt engedélyezési eljárás esetén a kormányhivatalnak el kell utasítania a beadványt.

Az alkotmányjogi panaszt az AB azzal utasította el, hogy a grémium nem működhet a Kúria kvázi fellebbviteli bíróságaként,

ennek vizsgálata nem az AB feladata, így a testület be sem fogadta a kérelmet. Vagyis a kikötő elvileg nem kaphat engedélyt, ám arra sincs esély, hogy visszabontsák – a jövője tehát legalábbis kérdéses.