- Fékezhetetlen a NER-es építkezés, már majdnem harminc hajóhelyre kapott foglalást a balatonföldvári kikötő

„Megkezdődött a kikötőhelyek hosszútávú értékesítése a Földvár Beach Marina-ban! Hajóhelyek leköthetők. Várható nyitás: 2025 április 1.” – áll a balatonföldvári kikötőt építő Balabo Kft. honlapján, jelezve, hogy a beruházás a befejezéséhez közeledik. 28 foglalást már regisztráltak is a 175 férőhelyesre tervezett kikötőben. Mindez azért figyelemre méltó, mert a létesítménynek – többek szerint – nincsenek meg az érvényes engedélyei.

– Az utolsó hivatalos döntés a Kúria tavaly szeptemberi határozata megsemmisítette a kikötő engedélyét, amit a veszprémi kormányhivatal adott ki – mondta Kárpáti Péter, a beruházás ellen régóta küzdő Mosolygó Balatonföldvár egyesület elnökségi tagja. – Ennek nyomán az építkezést le kellett volna állítani, a beruházó viszont azóta is gőzerővel dolgozik. Egyesületünk többször is a rendőrséghez fordult emiatt, sőt, az ügyészséget is megkerestük, ám egyik hatóság sem tett érdemi lépéseket.

Úgy tudjuk, az AB-n amúgy még nincs kijelölt bírája az ügynek, sőt, az sem biztos egyáltalán, hogy a grémium befogadja a kérvényt. Amúgy a cég a kedvezőbb elbírálás érdekében már készre jelentette a beruházást, miközben a gépek ottjártunkkor is dolgoztak. A cég egyébként azt sérelmezi a kúriai döntéssel kapcsolatban, hogy rengeteg pénzt ölt már az elvileg leállított építkezésbe. A Balabo a bíróságon kérte a kúriai határozat felfüggesztését az AB-döntésig, ám erről nem született még döntés a Pécsi Törvényszéken.

– Egyértelműen arra játszanak, hogy teljesen befejezzék a beruházást – mondta Kárpáti Péter, aki szerint nehéz elképzelni, hogy olyan döntés születik majd valamelyik jogi fórumon, ami alapján a Balabónak vissza kell állítania az eredeti állapotot. – Ezt nagyjából mindenki tudja, a cég is. Majd fizetniük kell valamekkora büntetést a fennmaradásért, és véget ér a történet. Ez az ügy amúgy már messze nem a kikötőről szól, sokkal inkább a jogállamiságról, ami jól láthatóan megint veszített.

Mint arról többször írtunk, a fideszes vezetésű város 2019-ben vette napirendjére a kikötő ügyét, majd a járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrenddel élve Holovits Huba kormánypárti polgármester levezényelte a pályázatot, amelyen csak a nem sokkal korábban alakult, a kikötő létesítésére 897 milliós állami támogatást nyert Balabo Kft. indult. A civil tiltakozások ellenére a kormányhivatal szabad utat adott a projektnek, mely a Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a megfelelő vízjogi engedélyeket is beszerezte. A civilek nyertes pereikkel többször is megakasztották az építkezést, ám a bírósági verdiktek ellenére a kormányhivatal rendre újabb és újabb engedélyeket adott ki. A szeptemberi kúriai döntés aztán végleg kimondta, a strandra nem lehet kikötőt építeni. Ennek ellenére a Balabo nem csak építi a kikötő, már árulja is a helyeket.

– Az értékesítési felhívás még a kúriai döntés előtt, tavaly nyáron került fel honlapunkra – állította megkeresésünkre Deák Sándor, a Balabo egyik tulajdonosa és ügyvezetője. – Folyamatosan tárgyalunk az esetleges érdeklődőkkel, és tájékoztatjuk őket a beruházással kapcsolatos jogi eseményekről, valamint azoknak a projektre vonatkozó lehetséges hatásairól.

Az ügyvezető magyarázata szerint a pontatlan és félrevezető jogi meghatározásokkal szemben a Kúria semmilyen engedélyét nem semmisítette meg a kikötőnek. Ennek alátámasztására – a kívülállók számára nehezen követhető módon – úgy érvelt a Kúria által megsemmisített kormányhivatali határozatról:

– A határozat a vonatkozó jogszabályok értelmében azt vizsgálja, milyen a hatása a beruházásnak az egyes környezeti elemekre, vagyis a vízre, a levegőre, a talajra, az élővilágra. A vizsgálat elsősorban szakértői anyagokon alapul, melyek kiterjednek a teljes ökoszisztémára gyakorolt hatásokra, másodsorban érintőlegesen rendelkezik az építésszabályozási összhang meglétéről vagy esetlegesen szükséges módosításáról. Tehát a kérdéses határozat a független szakértők szakmai anyagának áttekintését, felülvizsgálatát, illetve az abban foglaltak mérlegelését összegezve született meg és megállapította, hogy a beruházás nem okoz jelentős környezeti hatásokat és az építési szabályozás módosítása nem szükséges. A beruházás megkezdéséhez szükséges engedélyeket a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más hatóságok adták ki, amely engedélyek soha nem kerültek megtámadásra és az építkezés mindig ezen engedélyek birtokában folyt.

Vagyis az ügyvezető arra utal, hogy a Kúria csak a környezeti hatásvizsgálatról szóló határozatot kifogásolta, az építési engedélyeket nem semmisítette meg, Csakhogy a helyi civilek szerint az építési engedély feltétele a megfelelő környezeti hatásvizsgálat. Felvetésünkre, hogy ennek ellenére a Balabo negligálja a kúriai döntést, Deák Sándor úgy reagált: a Kúria nem az építési engedélyeket semmisítette meg, ráadásul alkotmányossági panasszal éltek a kúriai döntéssel szemben, mivel szerintük annak egyes pontjai és végkövetkeztetése sem áll összhangban a törvényi szabályozással és így alkotmányos érdekeket sért.

Kérdésünkre, mi lesz a stranddal, ahová a bíróság szerint nem is építhettek volna kikötőt, Deák Sándor azt állította: a balatonföldvári Nyugati strand egy része 2004 óta kikötőhely létesítésére kijelölt partszakasz, s annak eldöntése, hogy oda lehet-e kikötőt építeni, részben alkotmánybírósági, részben pedig jogalkalmazási kérdés.

Noha Deák Sándor biztos igazukban, több ellentmondást nem tudott feloldani. Így például azt: ha szerintük minden engedélyük megvan, és a strandon épülhet kikötő, akkor miért fordultak az Alkotmánybírósághoz? Ha minden rendben, miért tájékoztatják a kikötőhely iránt érdeklődőket a „beruházással kapcsolatos jogi eseményekről (…) és azoknak a projektre vonatkozó lehetséges hatásairól.”? És nem utolsósorban: ha most várják a taláros testülettől annak kimondását, létrehozható-e kikötő a partszakaszon, akkor miért nem álltak le a létesítmény építésével?