A lakosság több, mint 30 százaléka, csaknem 2,9 millió ember lakhatási szegénységben él Magyarországon – többek között ez derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024–2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálta.
A kutatók szerint a jövedelmi skála alsó húsz százalékában élő,
szegény gyerekek 15–20 százaléka olyan otthonban lakik, ahol nincs fürdőszoba, vízöblítéses WC, vagy meleg víz, egyharmaduk otthona vályogfalú ház, a 0-17 év közöttiek 26 százaléka túlzsúfolt ingatlanban lakik.
A szegény gyerekek fele beltéri légszennyezettségnek kitett, szilárd tüzelőanyagú egyedi fűtésű helyiségekben lakik, tehát ahol csak fával, papírral fűtenek. Nem ritka az penészgomba a falakon.
A kutatók kitértek arra is, hogy bár a lakások komfortfokozata a rendszerváltás óta nő,
több százezer család rossz minőségű, túlzsúfolt ingatlanokban él, nincs közmű, és több mint egy millió háztartás otthona korszerűtlen, például nincs az ingatlanjukban központi fűtés.
Városokban a háztartások több, mint 11 százalékának-, kisebb településeken több, mint 7 százalékának jelentett túlzottan nagy terhet a lakhatás, ami azt jelenti, hogy rezsire jövedelmük több mint 40 százalékát költötték.
A rezsitartozás aránya a teljes népességen belül 7 százalék volt tavaly, a medián jövedelem (tavaly nettó 390 ezer forint volt – a szerk.) 60 százalékánál kevesebbet keresőknél viszont sokkal magasabb, több, mint 18 százalékos volt az arány.
A legsérülékenyebb háztartásoknál például a gyermeküket egyedül nevelők vagy 3-nál több gyermeket nevelőknél ez az arány még magasabb, több, mint 30 százalék.
A hátralékok felhalmozása miatt
tavaly 1488-an veszítették el az otthonukat, 985 lakást árvereztek el, 503 önkormányzati vagy magántulajdonú lakásból lakoltattak ki családokat.
Az otthonvesztők száma ennél lényegesen magasabb, az adatokban ugyanis nem szerepelnek azok, akiket végrehajtás nélkül küldtek az otthonukból a főbérlők vagy a szívességi lakhatás tulajdonosai.
Az állam 10 éve nem nyújt központilag szabályozott normatív támogatást a lakásfenntartási költségek mérséklésére. Az önkormányzatok települési támogatás vagy rendkívüli támogatás formájában nyújtanak anyagi segítséget,
ami nem jelent érdemi, és tartós megoldást.
Kitértek arra is, hogy a kormány lakáspolitikája a tulajdonhoz jutást támogatja, ami nem segíti a szociálisan rászorulókat. A lakástulajdonhoz jutást is megnehezítik, mert hozzájárult az ingatlanárak drasztikus növekedéséhez, az egész Európai Unión belül Magyarországon drágult meg a legjobban a lakások vételára.
Nominálisan több mint háromszorosára nőttek a lakásárak az elmúlt 15 évben, idén az első negyedévben a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,2 millió forint körül alakult Budapesten, ez 5,7 százalékos áremelkedést mutat az előző év azonos időszakához képest.
A magas árak miatt a lakáshoz jutás még a középosztály számára is egyre nehezebb, a szociálisan rászorulók pedig teljesen kiszorulnak a fenntartható lakhatási megoldásokból. A nagy összegű, nem rászorultsági alapon működő programok, például az Otthon Start, a babaváró hitel, a Vidéki Otthonfelújítási Program több százmilliárdos terhet rónak a költségvetésre, miközben a lakhatási szegénységben érintett háztartások számára elérhetetlenek vagy hatástalanok.
A 2026-ra tervezett mintegy 1000 milliárd forintos állami lakhatási kiadás 95 százaléka sem szociálisan célzott, vagyis a támogatások döntő része a jobb anyagi helyzetű emberekhez jut el.
Azoknak, akik nem részesülnek állami támogatásokból, érdemben csökkent a lakáshitelek megfizethetősége. Közben folyamatosan emelkedik azok száma, akiknél a lakáshitelek törlesztése meghaladja jövedelmük 40 százalékát.
A szakértők szerint sürgős lakáspolitikai fordulatra van szükség. Többek között országos lakhatási stratégiát, valamint a vételárra, fenntartási és bérleti költségekre is kiterjedő „megfizethető lakhatás” definíció bevezetését, a közcélú lakásszolgáltatók jogi kereteinek megteremtését, illetve rászorultsági alapon célzott támogatások bővítését sürgetik.
Itt a jelentés: Egyre nehezebb lakáshoz jutni, dupla annyival nőttek Magyarországon a lakásárak, mint az Európai Unió átlagában