Az alkotás folyamata, a megalkotott mű örökös rejtélyként villanhat fel a befogadó számára. Az ÁGOTA Közösség gondozásában kiadott Én írom a sorsom antológiában szereplő, nehéz háttérrel induló fiatalok munkái bámulatra adhatnak okot, megelőlegezik, hogy létezhet még a szép és a jó által körülhatárolt világ. Weiner Sennyey Tibor költő, író, szerkesztő, méhész november 18-án beszélgetett az antológiában szereplő négy fiatallal és a könyv szerkesztőjével, Boldog Zoltán pedagógussal, a Szeged-Csanádi egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tehetséggondozásért felelős munkatársával a Kettőspont Irodalmi Színpadon.
A „Mi lesz most? Hová vezet az út?” idézet az egyik beszélgetőpartner verséből. A feltett kérdésre többféle, nem mindig a legpozitívabb válasz adható. A jelenlévők tudatosan döntöttek, és megpróbálják a körülményekhez képest a legjobbat hozni ki magukból, tehetségükből, a sors nevű mitologikus, koronként változó megítélés alá eső képződményből.
Rövid bemutatkozás után a közönség döbbenten konstatálhatta, mennyi elszántság, felnőttek megirigyelhette életerő, határozottság és ambíció van a színpadon ülő, nevelőszülők gondozására bízott, a családból a jobb életkörülmények érdekében kiemelt fiatalokban. Egyikük magyar-történelem szakos egyetemista, másikuk tervei közt szerepel, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó szakmát válasszon, míg valaki képzőművészként, tizenhárom évesen rendőrként képzeli el a jövőjét.
Elhangzott, hogy a legmélyebb gödörből is van kiút, s egy sötét, megannyi bonyodalom átszőtte élethelyzetet megélt fiataltól ezt az állítást illik komolyan venni.
Mielőtt a meghívott vendégek belemelegedtek volna a beszélgetésbe, a tolmácsolásukban ismerhettünk meg egy-egy verset. Az írásokban erős költői képek keveredtek a személyes élménnyel otthonról, szeretetről, elhagyásról és befogadásról. Bármelyik kortárs magyar költő megirigyelhetné az idézett szakaszt: „Ha van szeretet, elindul a folyó”. „Most már nincs szükségem rád, apa,/mert más fogta meg a kezem”-sor kíméletlenségében megható és jó.
