Mérföldkőhöz ért a személyi kölcsönök piaca. A Magyar Nemzeti Bank számai alapján szeptemberre, jelentős esés után mintegy három éves mélypontra, 15,16 százalékra zuhant a szóban forgó hitelek átlagos kamata. Ilyen alacsony érték legutóbb 2022 júliusában volt. Az utóbbi évek adatait vizsgálva a személyi kölcsönöknél számolt átlagkamat egyébként 2023 májusában érte el a csúcsát, meghaladva a 19 százalékot. Eszerint csaknem 4 százalékpontot mérséklődött a terület irányadó kamata – mutat rá a BiztosDöntés.hu.
Az oldal szerint a mérséklődéshez két fő tényező járult hozzá. Az egyik, hogy a pénzintézetek egy része a korábban jellemzően elvárt, 6-8 millió forintos sávról jóval lejjebb vitte a legkedvezőbb, többnyire egy számjegyű kamatok eléréséhez szükséges összeghatárt. Így ma már ez több banknál is 3 millió forintnál húzódik, sőt, immár akad olyan pénzintézet is, ahol kétmilliós ez a küszöbérték. A másik tényező, hogy az ennél kisebb, azaz 1-3 millió forintos hitelösszegeknél is elkezdték lejjebb tolni a kamatokat a pénzintézetek, így ma már nem feltétlenül kell 20 százalék környéki, vagy a feletti szinteken felvenni a kisebb összegű kölcsönöket sem. Sőt, most már a gyorskölcsönök között is lehet találni nagyon kedvező ajánlatokat.
A személyi kölcsönök kamatainak fokozatos csökkenése annak tükrében nem nevezhető meglepőnek, hogy a lakáshitelek mellett egyértelműen ezeknek a termékeknek a legnagyobb a kereslete a lakossági piacon. Ennek eredménye, hogy
a jegybank adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában több személyi kölcsönt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, mint a 2024-es rekordévben összesen.
A szerződések összege meghaladta a 836 milliárd forintot, amely alapján az idei év egészére ezer milliárd forint feletti új kihelyezésre lehet számítani. Eközben a megkötött szerződések száma is folyamatosan növekszik, szeptember végére – új csúcsot döntve – már megközelítette a 266 ezret.
Soha nem vettek még fel annyi személyi kölcsönt a magyarok egy hónap alatt, mint idén júliusbanKözben a személyi kölcsönök állománya is rendre rekordot dönt. Az MNB adatai szerint ez
szeptember végén megközelítette az 1759 milliárd forintot, ami 17,6 százalékos ugrás az előző évi volumenhez képest. Ezzel a személyi kölcsönök súlya már 14,6 százalék a teljes lakossági hitelportfólión belül, az állomány közel 52 százalékát adó lakáshitelek, és a 18,4 százalékos részesedésű babaváró hitel mögött.
Megfigyelők szerint ez nem túl kedvező fejleményeket is takar, mert bár a fogyasztás növekszik, de messze nem abban az ütemben, mint lehetne. A hitelekből fenntartott fogyasztás viszont – lényegében stagnáló gazdasági növekedés mellett – hosszabb távon sérülékeny helyzetet okozhat.
Kell a pénz, csak idén májusban több személyi kölcsönt vettek fel a magyarok, mint 2023-ban egész évben