Fegyveres bandák több mint háromszáz gyermeket és tizenkét tanárt raboltak el egy katolikus iskolából a nigériai Niger szövetségi államban – erősítette meg a helyi egyház vasárnap este. A St. Mary’s School elleni támadás hajnalban történt, a fegyveresek teherautókon hurcolták el a diákokat, és csak később derült ki, hogy legalább ötvenen meg tudtak szökni a fogságból. Ez az elmúlt évtized legsúlyosabb tömeges elrablása Nigériában, amióta 2014-ben a Boko Haram csaknem háromszáz diáklányt hurcolt el a Chibok nevű településről. A mostani támadást ráadásul további incidensek követték: hétfőn Kebbi államban muzulmán iskolás lányokat vittek magukkal, kedden pedig egy kwarai templomot támadtak meg, két ember meghalt, három személyt elraboltak.
A nigeriai kormány a lehető legrosszabb pillanatban szembesül a biztonsági helyzet további romlásával, hiszen az ország napok óta az amerikai elnök kereszttüzében áll. Donald Trump többször is arról beszélt, hogy Nigériában „rendszerszintű keresztényüldözés” zajlik, és odáig ment, hogy amerikai katonai beavatkozást helyezett kilátásba. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. A vallási feszültségek ugyan valósak – főként a „középső övnek” nevezett régióban, ahol keresztény földművesek és muszlim nomád pásztorok között régóta fegyveres konfliktusok zajlanak –, ám
Nigéria biztonsági problémái nem írhatók le pusztán vallási ellentétként.
A Boko Haram és más dzsihadista csoportok mellett ugyanis fegyveres bandák, emberrabló hálózatok és gazdasági haszonszerzésre épülő bűnszervezetek is működnek az országban. Ezek a csoportok sokszor nem ideológiai alapon, hanem a váltságdíjak reményében rabolnak el diákokat és tanárokat. A Niger állambeli katolikus iskola elleni támadás is ebbe a mintába illik, bár a vallási feszültség így is táptalajt ad a külföldi narratíváknak.
Több mint 300 gyereket raboltak el fegyveresek egy katolikus iskolából NigériábanA helyzetet az is bonyolítja, hogy a nigériai belviszályok az utóbbi hónapokban amerikai belpolitikai ügyként is megjelentek. A Wall Street Journal szerint amerikai lobbisták dolgoztak azon, hogy a nigériai keresztény közösségek helyzete nagyobb figyelmet kapjon Washingtonban, különösen a Biafra függetlenségéért küzdő szervezetek megbízásából. Ez a kampány elért több republikánus törvényhozót, köztük Ted Cruz szenátort is, aki nigériai szankciók felülvizsgálatát követelte. Trump állítólag egy Fox News-riport hatására kezdett el aktívan foglalkozni a kérdéssel.
A pénteki washingtoni találkozón Nuhu Ribadu, Nigéria nemzetbiztonsági tanácsadója egyeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi tisztviselővel. Hegseth később azt írta a közösségi médiában: a Pentagon Nigériával együttműködve dolgozik azon, hogy „véget vessen a keresztényeket célzó dzsihadista támadásoknak”.
A mostani tömeges elrablás azonban újra rávilágít arra, hogy a vallási retorika mögött egy mélyebb, összetett válság húzódik: a gyenge állami jelenlét, a kiterjedt fegyverkereskedelem, a banditizmus, a földhasználati konfliktusok és a szegénység egyszerre formálják a mindennapi erőszakot.
Nigéria kormánya a hadsereg és a rendőrség bevetésével próbálja felszámolni a gyerekrabló hálózatokat, de a helyi közösségek szerint ez nem elég: átfogó gazdasági és társadalmi reformokra lenne szükség, különösen az oktatási intézmények védelmének megerősítésére. Amíg erre nem kerül sor, újabb és újabb tragédiáktól kell tartani – és a több száz eltűnt gyermek sorsa továbbra is bizonytalan.
Ötven diáknak sikerült megszöknie az emberrablók fogságából Nigériában„Azzal fenyegették meg, hogy benzint öntenek a gyermekére és felgyújtják”