Nigériában több mint háromszáz gyereket és 12 tanárt hurcoltak el fegyveresek egy katolikus iskolából – írja a BBC.
Rendőrségi tájékoztatás szerint a támadók helyi idő szerint hajnali két órakor törtek be a Niger állambeli Papiriben lévő intézménybe, majd magukkal ragadták az ott éjszakázó diákokat. A gyerekek megmentésére nagyszabású biztonsági akció indult, most a környékbeli erdőket fésülik át. Eleinte 215 elrabolt diákról számoltak be a hatóságok, később derült ki, hogy a támadók 303 diákot és 12 tanárt hurcoltak el.
Niger állam hatóságai azt közölték, hogy az iskola figyelmen kívül hagyta azt a figyelmeztetést, amely szerint az iskolák bentlakásos részét be kell zárni, ennek hiányában elkerülhető kockázatnak tették ki a diákokat és a dolgozókat. A figyelmeztetést azért adták ki, mert a hírszerzés fokozott támadásveszélyre figyelmeztetett. Az iskola nem kommentálta az állításokat. Az abujai kormány több mint 40 szövetségi iskolát bezárásra utasított, és egyes államokban a közoktatási intézményeket is lezárták.
Nigéria számos részén problémává vált az emberrablás, amelyet helyi bűnözők követnek el, váltságdíjat követelve a túszok szabadon engedéséért. Bár törvény tiltja, hogy az emberrablóknak bárki is fizessen, a jogszabálynak eddig kevés foganatja volt.
A pénteki emberrablás egy hét alatt már a harmadik ilyen támadás volt az országban. Hétfőn több mint 20 iskolás lányt – a BBC információi szerint muszlimok – raboltak el egy bentlakásos iskolából a szomszédos Kebbi államban. Egy templomot is megtámadtak délebbre, Kwara államban, ahol két embert megöltek, és 38 másikat elraboltak.
Bola Tinubu nigériai elnök elhalasztotta külföldi útjait — köztük a részvételt a hétvégi dél-afrikai G20-csúcson –, hogy kezelni tudja a biztonsági problémákat. A félelem mellett a felháborodás is jelen van Nigériában: az emberek határozottabb fellépést követelnek az államtól.
A mostani tömeges emberrablás egy hónappal azt követően történt, hogy egyes konzervatív amerikai politikusok – köztük az Egyesült Államok elnöke – azt állították, hogy Nigériában üldözik a keresztényeket. Ezt a nyugat-afrikai ország vezetése visszautasította. Donald Trump november elején például katonai egységek küldését is kilátásba helyezte, ha az abujai kormány továbbra is engedi a keresztények megölését. Az állítást Nigéria a valóság durva meghamisításának nevezte. Egy tisztségviselő azt mondta, hogy „a terroristák” mindenkit megtámadnak, aki elutasítja gyilkos ideológiájukat — muszlimokat, keresztényeket és vallás nélkülieket egyaránt.
Nigéria északkeleti részén dzsihadista csoportok több mint egy évtizede harcolnak az állam ellen. Az erőszakot figyelő szervezetek szerint ezeknek a csoportoknak a legtöbb áldozata muszlim, mivel a támadások többsége az ország többségében muszlim északi részén történik. Az ország középső részén gyakran fordulnak elő halálos összecsapások a többnyire muszlim pásztorok és a nagyrészt keresztény földművesek között. Elemzők szerint ezen konfliktusok hátterében gyakran inkább a különféle erőforrásokért – például vízért vagy termőföldért – folytatott küzdelem áll, nem vallási ellentét.
„Azzal fenyegették meg, hogy benzint öntenek a gyermekére és felgyújtják”