Vasárnap előrehozott elnökválasztást rendeznek a boszniai Szerb Köztársaságban. Az idő előtti voksolásról szóló döntést még augusztus 28-án jelentették be, miután a szarajevói alkotmánybíróság jogerősen megfosztotta hivatalától a korábbi elnököt, Milorad Dodikot.
Az egész ügy hátterében az áll, hogy Milorad Dodik súlyos alkotmányos válságot idézett elő Bosznia-Hercegovinában. Elnökként olyan törvényeket írt alá, illetve olyan rendeleteket léptetett életbe, amelyek szerint a köztársaságára nem terjednek ki a boszniai állami szervek – különösen a főképviselő (OHR) – hatáskörei. Tehát felül akarta írni az alkotmányos rendszer egyik alapkövét. Christian Schmidt főképviselő ezt követően érvénytelenítette Dodik Boszniában törvényeit. A volt elnök erre kijelentette: – Nem ismerem el Christian Schmidt döntéseit.
A bosznia-hercegovinai állami bíróság jogerősen kimondta, hogy Milorad Dodik szándékosan megsértette az alkotmányos rendet. A törvényszék megerősítette azt az ítéletet, amely alapján az elnököt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, valamint hat évre eltiltották a közügyektől. Bár igyekezett ezután is úgy tenni, mintha mi sem történt volna, ettől fogva már nem volt legitim elnöknek tekinthető
S bár a mostani boszniai szerb elnökválasztáson nem indulhat, továbbra is dominálja köztársasága mindennapjait. Milorad Dodik évtizedeken át a szerb entitás domináns politikusa volt, s a szociáldemokratának mondott SNSD párt élén állt.
Külpolitikai kapcsolatait tekintve közel áll Oroszországhoz, gyakori vendégnek számít Moszkvában, de nem csak ott: Budapesten is. Igen jó viszony fűzi Orbán Viktorhoz, Magyarország súlyos eurómilliókkal segítette a boszniai Szerb Köztársaságot. Ez ablakon kidobott pénz volt. Milorad Dodik alatt ugyanis a gazdaság súlyos válságba került. Az állandó bizonytalanság miatt elmaradnak a külföldi befektetések, a költségvetési hiány pedig rendkívül magas, különösen Szerbiával és Oroszországgal szemben. Különösen jelentősek az orosz kötvénytartozások (a feltételek nem nyilvánosak), a Szerbiától felvett hitelek (híd-, út-, vasútépítésre), valamint a kínai infrastrukturális kölcsönök (a Banja Lukát Prijedorral összekötő autópálya építésére). A Moody’s és a Fitch szerint a köztársaság adóssága “nagyon magas kockázatú”. A közszféra túlméretezett – a gazdaság pedig kicsi és kevéssé hatékony. A Szerb Köztársaságban 1,1 millióan élnek, s mintegy 220 ezren közalkalmazottak, ami aránytalanul magas szint. A köztársaságot demográfiai összeomlás fenyegeti, a 18-35 éves korosztály 40 százaléka dolgozik más országban. A kormány egy sor közalkalmazott fizetését utalja megkésve.
Eurószázmilliókat áldoz arra az Orbán-kormány, hogy valaki felrobbantsa a Balkán törékeny békéjétIde juttatta hazáját Dodik és ilyen köztársaságnak folyósít magyar adóforintokat Orbán Viktor kormánya. Meglepetésre 2025 októberében az Egyesült Államok visszavonta a Dodik és társai ellen hozott szankcióit. Ugyanakkor sokak szerint Dodik ennek köszönhetően adta fel pozícióit, s Washington biztosíthatta őt arról, hogy megtarthatja nagyon is jelentős gazdasági érdekeltségeit.
VSquare: Milorad Dodik kimenekítésére mentek a TEK-esek Banja Lukába, az amerikaiak szóltak, hogy nem kelleneA választás nagy esélyese Dodik pártja, az SNSD jelöltje, Siniša Karan. A fő ellenzéki erő, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje, Branko Blanuša egyetemi tanárt indítja. A Demokratikus Haladás Pártja (PDP) nevű párt ugyanakkor bojkottot hirdetett.
Aleksandar Vučić azt hangsúlyozza, hogy szerb elnök országa semleges marad. Ugyanakkor tudni kell, hogy bár a nyilvánosság előtt a szerb elnök rendre azt emelte ki, hogy kiáll Milorad Dodik mellett, kettejük kapcsolata már több éve finoman fogalmazva sem felhőtlen, az utóbbi időben pedig különösen megromlott. A szerb elnök számára az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, hogy Dodik az ő bevonása nélkül tárgyalt saját sorsáról az Egyesült Államokkal. Emellett elfogadta az átmeneti elnöki kinevezést anélkül, hogy előzetesen Vučić támogatását kérte volna. A szerb elnök most elvárja azt, hogy olyan elnöke legyen a köztársaságnak, aki teljes hűséget fogad Belgrádnak, pontosabban neki. Ez felértékelné Belgrád nemzetközi szerepét is.
A november 23-i választás tehát az egész bosznia-hercegovinai államszerkezet nagy tesztje: jogállami elvárások, intézményi stabilitás, nemzetközi kapcsolat-vonalak és regionális hatalmi érdekek csaphatnak össze.
Energiától a bányákon át a médiáig
A volt szerb elnök uralja a Szerb Köztársaság gazdaságát, például a gazdaság gerincének számító szén- és vízerőművekből álló energiaszektort. Kulcsszerepet játszik az Elektroprivreda RS-ben, az állami energiacégben, melynek vezetőit Dodik válogatja ki politikai hűség alapján. Az Ugljevik és Gacko hőerőművek karbantartási, szállítmányozási és beszállítói szerződéseu rendszerint Dodikhoz köthető üzletembereknél landolnak.
Banja Luka körüli és hercegovinai bányák szerződései többször kötődtek Dodik-közeli vállalkozókhoz. A nem nyilvános szerződések miatt ez a szektor évtizedek óta az SNSD pénzügyi hátországának első számú forrása.
A köztársaságban az útépítési és közbeszerzési piacot szinte teljes egészében olyan cégek nyerik, amelyek: vagy Dodik családjához, vagy a hozzá politikailag kötődő vállalkozókhoz kapcsolódnak.
Dodik régóta építi saját médiabirodalmát. Ennek egyik fontos része az ATV (Alternative Televizija) – éveken át Dodik családjához kötötték, többször amerikai szankciók céltáblája lett.
Dodik politikai holdudvara kedvezményes hiteleket és hitelgaranciákat is kapott (a Nova Bankától, a Bank of Srpskától, amely már csődbe ment, valamint kisebb bankoktól). A pénzintézeteken keresztül a nagyobb infrastrukturális és energiaipari szerződések finanszírozása politikailag ellenőrzött csatornákon történik.
