Francis Fukuyama egyszer már „ráérzett a korszellemre”, amikor 1989-ben egy cikkben a történelem végéről lamentált. Hogy igaza lett-e, azt sokan (maga Fukuyama is) vitatják, és bár azóta több könyvével is igyekezett megfejteni a világot, akkorát, amekkorát az 1992-es, A történelem vége és az utolsó ember című kötettel sikerült, már nem tudott dobni... De, hagyjuk már békén Fukuyamát, a korszellemet, meg a világ megfejtését, ideje lenne, ha a tények árnyaival mérkőznénk, egy kicsit nagyobb hangsúlyt rakva az akcionalizmusra.
Az Ipsos közvélemény-kutató csaknem tízezer európai és amerikai választópolgár megkérdezésével vizsgálta a demokrácia működésével kapcsolatos attitűdöket, és kiábrándító eredményekre jutott – írja a Politico. A kutatást az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, valamint hét EU-tagországban: Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Svédországban, Horvátországban és Hollandiában végezték. Összesen 9800 szavazót kérdeztek meg szeptember 12-e és 29-e között.
Az eredmények azt mutatják, hogy összességében a polgárok 45 százaléka elégedetlen a demokrácia működésével. Úgy érzik, hogy nem képviselik őket, különösen a nemzeti kormányok nem. Kiváltképpen nagy aggodalomra ad okot az álhírek, a dezinformáció terjedése, a politikusok elszámoltathatóságának hiánya és a szélsőségek hatása. A legtöbb országban radikális változásra vágynak.
A vizsgált országok között azonban esetenként nagy szórás van. A kilenc ország közül Svédországban a leginkább elégedettek a választók a demokrácia állapotával: 65 százalék áll szemben 15 százalék elégedetlennel. A legtöbb elégedetlen Franciaországban van (60 százalék), de nem sokkal marad el mögötte az Egyesült Államok sem (53 százalék). Leginkább a radikális baloldali és radikális jobboldali választók mondják azt, hogy a demokrácia kudarcos.
A kilenc ország egyikében sem voltak többségben azok, akik azt mondták, hogy a kormányuk jól képviseli őket. Horvátországban és Nagy-Britanniában a legnagyobb a vezetéssel elégedetlenek aránya: mindkét országban csak 23 százalék mondta azt, hogy jól képviseli őket a kormány.
Lengyelországot kivéve az összes országban azt mondták, hogy a demokrácia működése romlott az utóbbi öt évben. A válaszadók a demokrácia legnagyobb kockázataiként a dezinformációt, a korrupciót, a politikusok elszámoltathatóságának hiányát és a szélsőséges politika térnyerését jelölték meg. Általában véve viszont igaz, hogy a választók többsége erősen támogatja a demokratikus eszméket.
A bizonytalanságokkal együtt ez jobban foglalkoztat, mint a kormányfő megannyi zavart krikszkraksza. Még ennél is jobban, amit legutóbb a német Mathias Döpfnernek, az Axel Springer médiacsoport vezérigazgatójának mondotta, az ország EU- és NATO-tagságáról: „nem akar kilépni az EU-ból, mert a magyar az olyan, hogyha valami nem jó, akkor nem otthagyja, hanem megpróbálja azt megváltoztatni”. Nem az első figyelmeztetés ez Európának. Hiba volna alábecsülni. A világszellem óvjon meg bennünket ettől a változástól.