diabétesz;cukorbetegség;Egészségügyi Világszervezet;

Akár a lakosság 20 százalékát is érintheti a betegség, de sokan nincsenek ennek tudatában

Minden tizedik magyar cukorbeteg

Az inzulin 1921-es felfedezése változtatta meg alapjaiban a cukorbetegség kezelését. S ma, a cukorbetegek világnapján ezt is ünnepeljük, noha megrendezésére jóval később, csak 1991-ben került sor, amit a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése alapján vezettek be. A kezdeményezéshez mára 136 ország csatlakozott. A november 14-i dátumot csak később határozták meg az inzulin társfelfedezője, Sir Frederick Banting születésének évfordulója alkalmából.

Magyarországon több mint 1,1 millió embernek van diagnosztizált cukorbetegsége, de a becslések szerint további több százezren lehetnek, akik nincsenek tudatában a betegségüknek. Ez azt jelenti, hogy minden 10. magyart érinti a cukorbetegség, és ha a megelőző állapotban lévőket (prediabétesz) is beleszámítjuk, a lakosság akár 20 százaléka is érintett lehet.

Átlagosan egy kisebb falut, évente 8-10 ezer embert veszítünk el a betegség visszafordíthatatlanná válása miatt.

Kezelésük komoly kiadást jelent, a PHARMINDEX Online számításai szerint meghaladja az évi 360 milliárdot. A betegség gyógyítását a mesterséges intelligencia megoldásaival is gyorsítják, már Magyarországon is.

A diabetes mellitus napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájává vált, és előkelő helyet foglal el a nem fertőző, ún. „civilizációs” betegségek sorában. Az IDF szerint 2015-ben (a 20–79 éves egyének körében) 415 millióra tartott betegszám emelkedését 2040-re 642 millió­ra becsülték, ugyanakkor aktuálisan már 463 millió beteget tartanak számon. A betegszám az alacsony és közepes jövedelmű országokban gyorsabb ütemű növekedést mutat.

A cukorbetegség klasszikus klinikai tünete a vizelet mennyiségének megnövekedése, az állandó szomjúságérzés és ebből következően a fokozott folyadékfelvétel, illetve az egyéb okkal nem magyarázható fogyás. Felléphet fáradtság, bőrviszketés, étvágytalanság, hányinger, hányás (utóbbiak már a ketózis tünetei lehetnek), esetleg homályos látás, láb­ikragörcs, a kézujjak zsibbadása, illetve lassú sebgyógyulás, visszatérő, nehezen gyógyuló fertőzések. Súlyos esetben tudatzavar, eszméletvesztés is felhívhatják rá a figyelmet.

A diabetes mellitus (diabétesz, cukorbetegség, cukorbaj) egy szénhidrátanyagcsere-zavarral járó krónikus betegség, amelynek oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, az inzulinhatás elmaradása, illetve bizonyos körülmények között ezek együttes előfordulása.

A hét közepén már sokfelé fagyra is számítani kell.