Négy, döntően ellátásbiztonsági megfontolások alapján meghozott felmentést adott ki az orosz energiahordozókra kivetett szankciók alól az Egyesült Államok - derül ki a Portfolio cikkéből. Magyarországról azonban ebben a körben nincs szó.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala (OFAC) november 14-én kiadott intézkedéseket az indokolta, hogy a Rosznyeft és a Lukoil orosz energiavállalatok több külföldi érdekeltsége is olyan helyzetbe került volna, amely más országok energiaellátását is veszélyeztette volna. A döntés értelmében az első általános szanlciómentességet Kazahsztán kapta meg, ennek értelmében a kazahsztáni olajvezetéket üzemeltető CPC, a Tengiz olajmezőt működtető konzorcium, valamint a Karachaganaknál zajló nagy léptékű szénhidrogén-kitermelés fennakadás nélkül folytatódhat, csak a tulajdonrészek értékesítése tiltott, valamint a mindennapi működésen túlmutató tranzakciók. (Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök egy nappal Orbán Viktor előtt, november 6-án találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban – a szerk.)
Egy másik kibúvó a Lukoil bolgár érdekeltségeinek működését biztosítja, köztük a burgaszi finomítóét, ami a régió egyik legnagyobbjának számít. Szankciómentességet kapnak az orosz olajvállalat érdekeltségbe tartozó vezetékek, töltőállomások, valamint a repülőgépekhez használt kerozint finomító üzem is 2026. április 29-ig, ennek értelmében a bolgár vállalatok a szankciók ellenére folytathatják mindennapi működésüket, hogy az ellátásbiztonság ne kerüljön veszélybe.
Szankciómentességet kaptak a Lukoil külföldi töltőállomásai is. Több mint 5000 ilyen töltőállomásról van szó, melyek nagy része a közép-kelet-európai régióban van. Ez az engedély 2025. december 13-ig ad haladékot. A negyedik mentesség pedig a Lukoil európai központjáról szól, s előkészíti a Lukoil International vállalatnak az esetleges eladását vagy átszervezését, lehetővé téve, hogy a vállalattal és leánycégeivel kapcsolatban meginduljanak a tárgyalások, szerződéskötések és előkészítő folyamatok. A tényleges adásvételhez külön OFAC-engedély szükséges, erre szintén idén december 13. a határidő. Ez azért figyelemré méltó, mert a szivárgó információk szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég Szófiában egyeztetett arról, hogy a Mol megvenné a Lukoil bolgár leánycégét.
Úgy tűnik, csak fedősztori volt, hogy Szijjártó Péter a bevándorlás miatt megy Szófiába, valójában az orosz Lukoil bolgár leányvállalatának felvásárlásáról tárgyaltA magyar szankciómentesség ezek között egyelőre nem szerepel: a Portfolio emlékeztet, hogy ezt november 21-ig kellene véglegesíteni, ugyanis a Lukoillal és a Rosznyefttyel szembeni szankciók ekkor lépnek hatályba. Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök a november 7-i washingtoni találkozójáról azzal jött ki, hogy Magyarország általános, időkorlát nélküli szankciómentességet kapott, az Egyesült Államok hivatalos jelzéseiben következetesen egy év szerepel.
Orbán Viktor megint nem találta el az igazságot, csak egy évre kapott teljes szankciómentességet Donald TrumptólMarco Rubio egyértelművé tette, hogy Magyarország egy évre kapott szankciómentességetOrbán Viktor legutóbbi interjújából az is kiderült, hogy Németország is kapott szankciómentességet 2026. április 29-ig, szóval úgy tűnik, a Trump-adminisztráció jóindulatú gesztusnak szánta az egy év szankciómentességet is azért a támogatásért, amelyről Orbán Viktor már 2016 újra és újra biztosítja a jelenlegi amerikai elnököt.
