Káosz a Downing Street 10.-ben

Gyanúsításoktól, vádaskodásoktól, mentegetőzésektől, lemondási követelésektől volt hangos a héten a Downing Street 10., és a kormányfő jövője bilincselte le a média és a közvélemény figyelmét is. Kedd este Sir Keir Starmer munkatársai szokatlan és titokzatos tájékoztatást adtak a legbefolyásosabb lapoknak és tévétársaságoknak, ami lényegében arról szólt, hogy a kormányfő minden olyan kísérletnek ellen fog állni, amely a költségvetés november 26-i beterjesztését követően megkérdőjelezné alkalmasságát a párt és az ország vezetésére. Ugyan konkrét név nem hangzott el a háttérbeszélgetés során, mégis az a benyomás keletkezett, hogy Wes Streetingről, a 42 éves egészségügyi miniszterről lehet szó, mint aki Sir Keir állására tör.

Az államadósság elérte a 2,8 billió fontot, a GDP 95 százalékát, az adósságszolgálat most minden tíz font közkiadásból egyet elvisz, ami azt jelenti, hogy a fejlett országok közül az Egyesült Királyságnak kerül a legtöbbe a kölcsönök törlesztése. Rachel Reeves pénzügyminiszter asszony súlyos dilemmák előtt áll. A 30 milliárd fontos költségvetési "fekete lyuk" betömésének egyik lehetőségeként merült fel, hogy hosszú idő óta először megemelje a személyi jövedelemadó legalacsonyabb, 20 százalékos rátáját. A kormánypárt ezzel a lépéssel azt az itt megbocsáthatatlan vétket követné el, hogy megsérti a választási programjában tett ígéretét az adóemelés elkerülésére, ami megbosszulná magát a jövő év májusi helyhatósági vokson. Péntek reggeli hírek szerint Reeves feladta ezt a tervet és egy ún. smörgåsbord, azaz svédasztalszerű válogatásban gondolkodik, a szerencsejáték, az alkohol és más elkerülhető fogyasztások sarcának növelésében.

A Keir Starmerrel ellentétben karizmatikus és a kamerák előtt még külön is megtáltosodó Wes Streeting a szerda reggeli hírműsorokban védte meg magát az ellene irányuló, bár el sem hangzott gyanúsításokkal szemben. Ahogy például a a Sky News programjában fogalmazott, "nem szervezett összeesküvést, ahogy John F. Kennedyt sem lőtte le, nem tudja, hol van Lord Lucan – az a brit arisztokrata és profi szerencsejátékos, aki 1974-ben nyomtalanul eltűnt, miután a családja gyermekfelügyelő-nőjét, Sandra Rivettet meggyilkolták a londoni otthonában –, és nincs semmi dolga Shergarral, a világ legdrágább, 1983-ban eltűnt versenylovával sem, - ellenben meggyőződése, hogy az Egyesült Államok megvalósította a Holdra szállást".

Az egészségügyi miniszter, akinek épp elég dolga van a fiatal, szakképzettséget még nem szerzett orvosok pénteken kezdődött ötnapos sztrájkjával, a BBC Breakfast adásában nem csak mostani lojalitását hangoztatta, hanem leszögezte, "nem tud elképzelni olyan körülményeket, melyek között képes lenne a kormányfő elmozdítását kezdeményezni". A Munkáspárt hagyományosan nem cserélgeti olyan tempóban a vezetőit, mint a Konzervatívok, akik 2015 és 2024 között négyszer tették ki frontembereik szűrét.

Valójában felfoghatatlan, hogy földcsuszamlásszerű választási győzelme után nem egészen 17 hónappal egyáltalán felmerül Starmer kiszorításának gondolata, hiszen, ahogy az egészségügyi tárcavezető is kiemelte, Tony Blair mellett ő az egyetlen élő politikus, aki munkáspárti többséget szerzett országos voksoláson.

A történet abszurditását csak erősíti, hogy a további potenciális kihívók közt a csak nemrég kinevezett, így még sokat nem bizonyított belügyminiszter asszonyt, Shabana Mahmoodot, a kabinet egyetlen muszlim tagját, a hivatalából egy korábbi, be nem vallott sikkasztási ügy miatt elcsapott Louise Heigh volt közlekedési tárcavezetőt, valamint a jelenlegi, nagyon népszerű energiaügyi minisztert, Ed Milibandet emlegetik, aki 2010 és 2015 között állt a párt élén, mígnem alulmaradt a konzervatív David Cameronnal szemben a választáson.

Politikai elemzők meggyőződése, hogy a híresztelések mögött Morgan McSweeney, a kormányfő stábjának vezetője állt. Keir Starmer a jobbkeze ellen indított minden támadást visszautasított, de amikor Kemi Badenoch, az ellenzék vezére arról faggatta a parlamenti interpellációk során, hogy továbbra is bízik-e benne, kitérően válaszolt: "Morgan McSweeney, a csapatom és én magam is teljesen az ország érdekeinek kiszolgálására koncentrálunk." Úgy tűnik, a lakosságnak nem az a véleménye, hogy a kormányfő a legfontosabb ügyekre, a megélhetési költségek csökkentésére, a bevándorlás visszafogására, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a közbiztonság javítására helyezi a hangsúlyt, hiszen a Labour jelenlegi 19 százalékos népszerűsége messze elmarad a Reform UK 26 százaléka mögött, Starmer személyes megítélése pedig mínusz 51, azaz a választók csak 21 százaléka kedveli.

A pénteki The Times arra hívja fel a figyelmet, hogy Sir Keir a megválasztása óta eltelt idő egyhatodát külföldön töltötte és hatszor járta körbe a Földet. (Ez majdnem a duplája Sir Tony Blair utazási statisztikájának a megfelelő idő alatt.) 37 utazása 44 országot érintett és összesen két és fél hónapot tett ki. Miniszterei már figyelmeztették is, hogy örülnek külföldi sikereinek, de a "soha itt nem lévő" most már kiépítette a kapcsolatrendszert és ideje lenne külügyminiszterének, Yvette Coopernek, illetve Cooper elődjének, David Lammy miniszterelnök-helyettesnek delegálni a diplomáciai missziókat.