Az egyháznak, alapítója példáját és parancsát követve, különös szeretettel kell gondoskodnia a szegényekről, a hátrányos helyzetbe kerültekről, az elnyomottakról. Az egyház tehát elsősorban azokért emeli föl szavát, akik önmaguk nem képesek érdekeiket, igényeiket kifejezni és megvédelmezni.
Az idézett gondolatok abból a szociális körlevélből valók, amit a magyar katolikus püspöki kar 1996-ban jelentetett meg, hogy hozzájáruljon egy „igazságosabb és testvériesebb világ” megteremtéséhez. A körlevél nem csupán a katolikus hívekhez vagy tágabb értelemben a keresztényekhez szólt, hanem minden jóakaratú emberhez: a teljes magyar társadalomhoz.
Csaknem harminc év telt el azóta. Tájékozatlanságból fakadó butaság lenne azt állítani, hogy nincsenek papok, katolikus társaságok, szervezetek, intézmények, akik és amelyek a jézusi tanításoknak megfelelően egyik legfőbb feladatuknak az elesettek gyámolítását tekintik. Vannak, nem is kevesen. Ettől még igaz, hogy a hátrányos helyzetűek iránti cselekvő szeretet máig nem hatotta át a katolikus egyház egészét. Hiány mutatkozik a szegényekkel szolidaritást – és ennek érdekében akár a kormánnyal szemben konfrontációt – vállaló kiállásokból is. Nagy a csend, amikor kiabálni kellene.
Mindannak, amit a katolikus püspöki kar az elnyomottak védelméről megfogalmazott, egy jóval kisebb, összehasonlíthatatlanul kevesebb pénzzel rendelkező felekezet tett maradéktalanul eleget: Iványi Gábor és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Arról a közösségről beszélünk, amely a rászorulókért minden áldozatra kész, a hatalom szolgálatát viszont elvszerűen és kategorikusan elutasítja. Ahogyan Iványi Gábor mondta a Népszavának adott interjújában: „Sokkal nagyobb úr előtt kell megállnom és számot adnom, mint Orbán Viktor”.
A miniszterelnök számára ez megbocsáthatatlan bűn. Ha valaki nem hajlandó részévé válni a hűbéri láncnak, akkor nem egyszerűen csak kegyvesztetté, hanem ellenséggé válik.
Iványiék története jól példázza, hogy milyen mértékig valósult meg Magyarországon az a bizonyos hőn áhított igazságosabb és testvériesebb világ, amiről évtizedekkel ezelőtt a katolikus körlevél írt. A lépten-nyomon hangoztatott keresztény értékrendből csúfot űző orbáni önkény nem a szegénységnek üzent hadat, hanem azoknak, akik erejükön felül küzdenek a szegényekért.
A politikai perverzióban örömét lelő autokrácia változatos technikákat vetett be, hogy végképp ellehetetlenítse a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. Azóta, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett, egymást követték a szintlépések: jogfosztás, törvénysértés, anyagi kivéreztetés, intézménybezárás, megfélemlítés, adóhatósági razzia. Ott tartunk, hogy az elvett iskolák után a hajléktalanok ellátása is veszélybe került, Iványi Gábort pedig börtönbüntetéssel fenyegeti az ügyészség.
A társadalom immunitása azonban még mindig működőképes. Iványi Gábor közössége az egyszázalékos adófelajánlások alapján ma már a harmadik leginkább támogatott egyház Magyarországon.