A világpolitika ma már nem tárgyalóasztaloknál, hanem illatfelhőkben dől el. Donald Trump, a nemzetközi kapcsolatok önjelölt illatmestere, új dimenzióba emelte a diplomáciát: ha meg akarod győzni a másikat, fújd be.
A Fehér Ház történetében akadtak olyan pillanatok, amikor az amerikai elnökök történelmi döntéseket hoztak. Most olyan idők járnak, amikor a kérdés már nem az, mely hasonló értékrendet valló államokkal kívánja még szorosabbra vonni a viszonyt az Egyesült Államok, hogyan kívánja megerősíteni a demokráciát Afrikában, Európában vagy Ázsiában, hanem az, sikerül-e újabb szöget verni a hagyományos szövetségi rendszer koporsójába.
Trump attrakciójának most Ahmed es-Sar szíriai elnök volt az elszenvedője, akitől, miután parfümmel befújta, az amerikai elnök kedélyesen azt is megkérdezte: „Hány feleséged van?”, gondolván, muszlim révén biztos több nej várja vissza aggódva.
A világpolitikát olyasvalaki irányítja, akinek a diplomáciához semmi köze. Persze, itthon már évek óta mondogatják, hogy a politikai kultúra a múlt zenéje, új időket élünk, de talán vagyunk egynéhányan olyanok, akik visszasírjuk azokat az időket, amikor a politikai vezetők képesek voltak kulturált viselkedésre. Trump azonban mindent megtehet. Öntörvényű, kiszámíthatatlan figura, aki a vámtarifák bevezetését is saját személyes bosszújára használja fel. A különféle állam- és kormányfők pedig önként és dalolva hajbókolnak és alázzák meg magukat a Fehér Házban a nagy vezető előtt.
Roosevelt, Churchill és De Gaulle a felhők mögül figyelnek, és hüledezve teszik fel a költői kérdést: „Ez most komoly?”
Ám a 21. században már nem a józanságé a főszerep, hanem a látványé. És ha valaki tudja, hogyan lehet a káoszt eladni illatban, színben és tweetben – az csak Donald J. Trump lehet. Az illatfelhő mindent beborít — így talán már észre sem vesszük azt, milyen abszurd lett körülöttünk a világ.