A derült égből villámcsapásként érkezett a kormány bejelentése, hogy a bankokra kivetett extraprofitadót megduplázza, ez csak az Erste Bank esetében 20 milliárd forintnyi extra befizetést jelent – mondta Jelasity Radován az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet harmadik negyedéves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Az Erstében – ahogy valószínűleg a más bankok is – ezekben a hetekben a következő évek üzleti tervein dolgoznak, a váratlan adóemelés átírja a terveiket. Az elmúlt években a bankokra kivetett adó egy részét rendre a számlatulajdonosokra, a cégekre és a lakosságra hárították a bankok. Kérdésünkre, hogy jövőre mire számíthatnak az ügyfelek, Jelasity Radován csak annyit mondott, hogy annyira friss a bejelentés – ők is csak a sajtóból értesültek róla -, hogy még nem tudják miként fogják ezt a terhet kigazdálkodni.
Az Erste éppenséggel a pénzintézetekre kivetett extraprofitadó csökkentésre számított - tette hozzá a bankvezér, hozzátéve, hogy bankadó címen eddig évi 8 milliárd forintot, extraprofitadóként pedig további 20 milliárdot fizettek. A magyar bankrendszer ugyan nyereséges, de a jövedelmezősége közel sem kiemelkedő más európia piacokkal összevetve – tette hozzá a bankár. Ugyanakkor az adók emelése, sőt az extraprofitadók léte nem segíti sem a magyar bankrendszer, sem az egész gazdaság versenyképességét – tette hozzá. Azok a pénzügyi szolgáltatók, akik nem magyar engedéllyel működnek, hanem más uniós országból határon átnyúló szolgáltatást nyújtanak, azoknak sem a bankadódót, sem az extraprofitadót, sem pedig tranzakciós illetéket nem kell fizetniük. Ezek a bankok sokkal kedvezőbb pozícióból indulnak a versenyben. Nemzetgazdasági szinten az ilyen adók nem segítik az új beruházások befektetések létrehozását.
Jelasity Radován szerint nemcsak az adóemelések gyors bejelentése volt meglepő, hanem annak indoklása is. A bankár kíváncsi arra, hogy a hiánycél növelésén túl milyen további magyarázatot ad a kormány az adóemelésre. Ráadásul egy ilyen jelentős adóemelés után mindenkinek újra kell gondolni, hogy mennyire stabilan lehet tervezni Magyarországon – fogalmazott a bankvezető.
Mint arról a Népszava is beszámolt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azzal indokolta az extraprofitadó duplázását és a jövő évi költségvetés általános tartalékának zárolását, hogy csak így tudja a kormány mind idén, mind jövőre tartani a GDP 5 százalékára felemelt államháztartási hiánycélt, miközben a kiadási oldalon ömlenek ki választási osztogatás jegyében a százmilliárdok a költségvetésből. Orbán Viktor miniszterelnök az ATV-nek adott interjúban ezen felül még azzal is indokolta az adóemelést, hogy a közeli napokban jelentenek be a kis- és közepes vállalatok számára egy 80 milliárd forint keretösszegű adócsökkentést is.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a bank az első háromnegyed évben 113 milliárd forintos profitot termelt, ami szinte megegyezik a tavalyi eredménnyel. A bank hitállománya 5, a betétek állománya 10,5 százalékkal emelkedett. A vállalati hitelezés 4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a kkv-nak nyújtott támogatott programok keretében nyújtott hitelek 130 százalékkal ugrottak.
A kamatstopot is hosszabbítják
Az év végén lejáró kamatstopot meghosszabítja a kormány - jelentette be Facebook posztjában Orbán Viktor miniszterelnök. A 2022 óta létező, a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre vonatkozó intézkedés mintegy 300 ezer családot érint. A bankok a számukra évente 60-70 milliárd forintos terhet jelentő és igazságtalannak tartott intézkedést az Alkotmánybíróságon is megtámadták, ám ez nem hatotta meg a a választásra készülő kormánypártokat.
Már csak 2 százalékos növekedést vár a Raiffeisen
A kormány 4,1 százalékról, 3,1 százalékra csökkentette a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését, ezzel indokolta a jövő évi hiánycél megemelését, illetve a költségvetési szigorító intézkedéseket. A rossz hír az, hogy a kormány még mindig túltervezi a jövő évi növekedést, amit a független elemzők 2-3 százalékra becsülnek. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a bank legfrissebb előrejelzésében 2 százalékra csökkentette jövő évi növekedési előrejelzését, amit három hónappal ezelőtt még 2,7 százalékra, fél éve pedig 3,2 százalékra várt. Idén mindössze 0,4 százalékos GDP növekedést vár a bank, a fogyasztás ugyan növekszik, de a beruházások csökkenése visszahúzza a növekedést, csakúgy, mint a mezőgazdasági aszály, és mélyülő ipari recesszió. Jövő évtől mind a belső, mind a külső tényezők elősegíthetik a dinamikusabb növekedést. A lakossági fogyasztás továbbra is kulcsszerepet játszik, amit a növekvő reálbérek és a célzott kormányzati intézkedések támogatnak. A korábbi évek ipari nagyberuházásai 2026-tól már kimutatható mértékben járulhatnak hozzá a növekedéshez. Az európai gazdaság remélt erősödése és az új ipari kapacitások termelésbe állása révén Magyarország exportja is gyorsabb növekedést mutathat. A GDP várhatóan 2026-ban 2 százalékkal, 2027-ben pedig 2,4 százalékkal nőhet.
Az infláció októberben 4,3 százalékon stagnált a KSH adatai szerint. A bank szerint 2025 hátralévő részében az infláció továbbra is a jegybanki toleranciasáv – vagyis 4 százalék - fölött várható. Az árnövekedés 2026 elején jelentős mértékben mérséklődhet, részben a bázishatások, részben a korlátozottabb áremelések miatt. A bank szerint az első negyedévben átmenetileg teljesülhet a 3 százalékos infláció cél, de a második negyedévtől már újból gyorsuló inflációra számítunk, és 2026 második felében ismételten 5-5,5 százalék körüli mértékűre emelkedhet. Magyarországon az infláció 2025-ben 4,5 százalék, 2026-ban pedig 4,3 százalék körül alakulhat – olvasható a Raiffeisen Bank előrejelzésben.
