Az egészségügyi mesterséges intelligencia fejlesztések az egyik legdinamikusabban növekvő technológiai területet képviselik világszerte – Európában és Magyarországon is egyre több ígéretes projekt indul. Az AI ma már nemcsak diagnosztikai támogatásra alkalmas, hanem segít a betegellátás szervezésében, a krónikus betegségek megelőzésében, az egészségügyi dolgozók terheinek csökkentésében is.
Csúcsra járnak a szerverek
Az EU egészségügyi stratégiájának kiemelt célja az úgynevezett „AI in Health” ökoszisztéma megerősítése, amelyet többek között olyan projektekkel támogatnak, mint a TEF-Health, amely európai tesztkörnyezetet biztosít az orvosi AI-alkalmazások validálására, így gyorsítva a klinikai bevezetést. A mesterséges intelligencia segítségével már ma is fejlesztenek olyan rendszereket, amelyek korai stádiumban képesek felismerni a rákos elváltozásokat, vagy előre jelezni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Magyarországon is megjelentek az első komoly AI-megoldások az egészségügyben. A Semmelweis Egyetemen például olyan algoritmusokat tesztelnek, amelyek a mellkasröntgenek automatikus kiértékelésében segítenek, míg a Neumann Technológiai Platform résztvevői több kutatást futtatnak mesterséges intelligencia alapú diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek fejlesztésére. A magánszektorban is egyre több a telemedicina-szolgáltatás az online konzultációk támogatására és a betegút optimalizálásra.
Az ellátásokhoz kapcsolódó adatbázisok nem csak az egészségügyi döntéshozók számára szolgáltatnak háttérinformációkat az ellátórendszer teljesítményéről, de számos tudományos kutatást is lehetővé tettek az elmúlt évtizedekben. Ezek rengeteg információval gazdagították a szakembereket a lakosság egészségi állapotáról, illetve annak hosszútávú alakulásáról, betekintést engedve az egészséggel kapcsolatos magatartások hazai változásaiba is. Bizonytalanságok és adathiányok azonban szép számmal akadnak még ebben az adatbőségben is. E holtterek felszámolásának lehetőségeiről is beszél majd Dr. Darida Miklós, az MSD RWE (Real World Evidence) tudományos kutatási projektmenedzsere a 6. Digital Health Summiton, Magyarország vezető egészségügyi konferenciáján.
Autonómia és adatautokrácia
Ez az a pillanat, amikor rendkívül fontos annak vizsgálata, hogy milyen kockázatok és irányítási kihívások merülnek fel az AI-rendszerek autonómiájának egyre nagyobb térnyerésével. A szervezeteknek robusztus keretrendszereket kell létrehozniuk ezen rendszerek felelősségteljes kezelésére. Pavel Vacha, az MSD AI kutatásért és felelős AI használatért felelős igazgatója négy stratégiai pilléren - ezek: a szabályzatok, a folyamatok, az emberek és a képzés -, valamint gyakorlati megközelítéseken keresztül mutatja be a biztonságos, egyben költséghatékony működés megteremtésének lehetőségeit.
A Semmelweis Egyetemi Klinikai Adatszolgáltató Intézetének célja a klinikai adatok másodlagos hasznosításának támogatása az egyetemen belül és külső szervezetekkel közösen. Az elmúlt évek során egy gyakorlatban is aktívan használt, hazai és nemzetközi együttműködésekben is helytálló rendszer jött létre OMOP standardek követésével. Emellett a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) használatával a szabad szöveges dokumentációk feldolgozása során is jelentős haladást értek el. Mindez azért rendkívül fontos, mert az egészségügyi informatikai rendszerekben évtizedek óta gyűlő adatvagyon másodlagos, tehát kutatási, elemzési célú felhasználása egyre növekvő igény. Csakhogy komoly nehézséget jelent az adatok heterogenitása, a nem kutatási célú adatgyűjtésből fakadó sajátosságok, a nyelvi korlátok és a standardizáció hiánya – állítja Dr. Bagyura Zsolt, aki több mint 15 éve foglalkozik strukturált adatgyűjtéssel és leletezéssel.
Az egészségügyi adatok és az AI a kormányzat és a gyógyszeripari szereplők számára is egyértelműen stratégiai erőforrássá nőtték ki magukat. A megfelelő következtetések levonása és a mindenki számára biztonságos környezet kialakítása azonban további jelentős erőfeszítéseket követel. Ezekről is szót ejt majd Dr. Bidló Judit a Belügyminisztérium Egészségügy Szakmai Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkára.
Élj hosszabban és jobban! – világszinten is az elsők között
A CMC Déli Klinika a nemzetközi élvonalhoz csatlakozva hazánkban elsőként vezette be a legmodernebb technológiákra és tudományos alapokra épülő komplexitásában egyedülálló Longevity platformját, amiről dr. Balázs Anna, a Déli Klinika főigazgatója fog előadást tartani. A programok módszertani alapja a rendkívül részletes és folyamatos egyéni integrált adatelemzés és monitorozás. Míg egy hagyományos szűrés egyetlen pillanatfelvételt ad, addig ez a program egy teljes „filmet” készít a szervezet működéséről, több száz létfontosságú biomarker folyamatos elemzésével. Pontos sejtszintű diagnosztika, mélyelemzések, folyamatos állapotkövetés és célzott változtatások, kezelések a precízen egyénre szabott, megvalósítható és fenntartható egészség stratégiáért
Mindenkinek aktívnak kell lenni, hogy működjön a prevenció
Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa, valamint Prof. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezetője és alapítója az adatvezérelt ellátásfejlesztés mikéntjét mutatja be obstruktív légúti betegségek esetében egy klinikai dashboard segítségével.
Dr. Deszk Anikó, a Sanofi vezérigazgatója arról beszél majd, hogy az általuk kidolgozott, többcsatornás digitális kapcsolattartási modell révén versenyképesnek és felkészültnek lehet maradni az egészségügyi szakemberekkel való kommunikációban úgy, hogy minden kulcsüzenet időben eljusson a megfelelő szintre, a betegek biztonságos és hatékony ellátása céljából.
A jövő útja ugyanis kétségkívül az adatvezérelt egészségipar, a személyre szabott orvoslás és a preventív egészségügy. Dr. Skorán Ottó, a VOSZ egészségügyi tagozatának innovációs és informatikai szekciójának vezetője Az Európai Egészségadat-tér hatása a magyar egészségügyi szektorra - a VOSZ szerepe az új kihívásokra való felkészítésben címmel tart majd előadást a 6. Digital Health Summiton.
