A Mol sietve cáfolta magát, miután átfutott a sajtón, hogy a pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztatóban azt írták, hogy a Mol fokozhatná az Adriai-vezeték kihasználtságát, és a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, igaz, ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna.
A Mol sajtóosztálya később aztán a Telexszel azt közölte: „Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget.”
Az olajtársaság gyorsan frissítette is a befektetői prezentációját, amelyből ki is törölték a sajtó által idézett szövegrészt, helyette úgy fogalmaztak, hogy a Mol fokozhatná az Adriai-tengeri vezeték kihasználtságát, ha a Barátság-vezetéken keresztül szállított nyersolaj mennyisége jelentősen csökkenne, de hozzátették, hogy a horvát infrastruktúra jelenleg szűk keresztmetszetet jelent, és nem teszi lehetővé a Mol szárazföldi finomítóinak 80 százalékos kapacitáskihasználását. „Ha Horvátországban megfelelő tranzitkapacitást feltételezünk, ez a Mol szárazföldi finomítóinak kihasználtságát 80 százalék alá csökkentené, ami magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna” - közölték.
Az Orbán–Trump találkozóhoz időzítve a Mol sietve jelezte, hogy tulajdonképpen az Adria-kőolajvezeték is el tudná látni a finomítóit