Az Orbán–Trump találkozóhoz időzítve a Mol sietve jelezte, hogy tulajdonképpen az Adria-kőolajvezeték is el tudná látni a finomítóit

Ha a Barátság-kőolajvezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne, a Mol növelni tudná az Adria-kőolajvezeték kihasználását, és a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna - egyebek között ez áll a Mol pénteken kiadott pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztatóban, amit a hvg .

Mindez – derül ki a hvg cikkéből – elsősorban annak fényében érdekes, hogy az Orbán-kormány kommunikációs gépezete - élén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel - előszeretettel azt hangsúlyozza, hogy „fizikai okokból” képtelen leválni az orosz energiahordozókról, a horvátokkal pedig zajlik egy intenzív üzengetés amiatt, hogy a magyar kabinet szerint az Adria-kőolajvezeték kapacitása egyrészt nem megfelelő, másrészt a horvátok  többszörösére emelték a tranzitdíjat. A vádakat a zágrábi kabinet tagadja. 

Az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető Janaf és a Mol-csoport februárban szerződött arról, hogy az év végéig 2,1 millió tonna nyersolajat szállít a horvát cég. Szeptemberben ugrottak egymásnak, miután Szijjártó Péter azt magyarázta, hogy az Adria-vezetéken nem tudnak elegendő kőolajat szállítani, a Mol pedig azt közölte, hogy csökkentett kapacitással jött csak a kőolajolaj. A Janaf erre azzal reagált, hogy a kapacitásteszten a Mol kérésére csökkentették az kőolajmennyiséget, majd októberben a Mol-csoporthoz tartozó szlovák olajcég, a Slovnaft is azt állította, hogy a horvát cég visszatartott 90 ezer tonna kőolajat, ami szerinte azonban alaptalan vádaskodás. A Mol eközben megpróbálta bevásárolni magát a Janafba, Szijjártó Péter pedig közölte, hogy a horvát cég megbízhatatlan partner.

A Janaf úgy számolt, hogy súrlódást csökkentő adalékokkal a maximális átfolyás akár 15 millió tonnára is növelhető éves szinten, ami bőven ellátná a Mol finomítóit nyersolajjal, és azt is közölte, hogy nagy mennyiségű szállítás esetén jóval kedvezőbb árajánlatot tennének a Molnak.

Az orosz energiahordozókról való leválás kérdése az éppen zajló Trump-Orbán találkozó egyik központi témája, az amerikai adminisztráció ugyanis szankciók alá vonta a Lukoil és Rosznyefty orosz energiavállalatokat, korábban pedig Donald Trump azt is közölte, hogy az Orbán-kormány sem kap mentességet a szankciók következményei alól. Hernádi Zsolt ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy nagyjából 200 milliárd forintos beruházás lenne a százhalombattai finomítót képessé tenni arra, hogy ne csak az orosz kőolajat tudja feldolgozni.

Miközben az orosz-ukrán háború miatt a legtöbb európai ország megpróbált leválni az orosz olajról, az Orbán-kormány pont 2021 és 2025 között 60-ról 92 százalékra emelte az orosz forrásból származó kőolajimport arányát.