II. kerület;kulturális tér;Margit körút;helytörténet;

Szomszédünnep a Keleti Károly utcában

Pezseg az élet a Margit körúton

A Margit-negyed pár év alatt Budapest egyik legfelkapottabb kulturális és közösségi városrésze lett, a Time Out Magazin a világ harmincnegyedik legmenőbb városrészének választotta. Mindez a második kerület 2021-től indult revitalizációs programjának köszönhető, melynek keretében önkormányzati ingatlanokat bérelhetnek vállalkozások, cégek, társulások, civil szervezetek és magánszemélyek. A kezdetekről a program egyik ötletgazdáját, Ongjerth Dánielt, a pezsgő programokról pedig a Margit-negyed osztályvezetőjét, Bakos-Pálinkás Juditot kérdeztük.

Bármi is érdekelje kultúra terén az embert, a Margit-negyedben megtalálja, hiszen ide költözött számos kávézó, cukrászda, a Tilos Rádió, a Dugattyús nevű közösségi és kulturális központ, a színházként és klubként is működő Dante Közösségi Alkotótér, és itt működik már jó ideje a kultfilmeket vetítő Bem Mozi is, mely kocsmaként is funkcionál, a városrészben pedig már nyolc színház van, köztük a Jurányi Ház, az Átrium vagy a Nemzeti Táncszínház.

Jóga a Mechwart ligetben

De nemcsak a Margit körút pezsdült fel, hanem a környező utcák is, a Képező és a Szerkesztőség nevű galériák például a Keleti Károly utcában nyíltak meg, ahol egyébként két ház lakói idén nyáron megszervezték a zenével és sütögetéssel egybekötött úgynevezett Szomszédünnepet, míg Őrsi Gergely polgármester rendszeresen vezet helytörténeti sétákat a Margit-negyedben. Az idei Helló Margit! fesztiválon pedig az itt működő alkotó közösségek, színházak, galériák, civil szervezetek mutatkoztak be, míg a résztvevők Dévényi Tamás Ybl-díjas építésszel megnézhették a környék ikonikus épületeit. Zenei programok is vannak: a Mechwart Ligetben a Danubia Zenekar adott koncertet, a Fény utcai piacon Presser Gábor játszott zongorán. De vajon mi lehet a titka a városrésznek, és hogyan lett ilyen felkapott hely?

De nemcsak a Margit körút pezsdült fel, hanem a környező utcák is, a Képező és a Szerkesztőség nevű galériák például a Keleti Károly utcában nyíltak meg, ahol egyébként két ház lakói idén nyáron megszervezték a zenével és sütögetéssel egybekötött úgynevezett Szomszédünnepet, míg Őrsi Gergely polgármester rendszeresen vezet helytörténeti sétákat a Margit-negyedben. 

Az idei Helló Margit! fesztiválon pedig az itt működő alkotó közösségek, színházak, galériák, civil szervezetek mutatkoztak be, míg a résztvevők Dévényi Tamás Ybl-díjas építésszel megnézhették a környék ikonikus épületeit. Zenei programok is vannak: a Mechwart Ligetben a Danubia Zenekar adott koncertet, a Fény utcai piacon Presser Gábor játszott zongorán. De vajon mi lehet a titka a városrésznek, és hogyan lett ilyen felkapott hely?

Megújul a negyed

A Margit-negyed ötlete Ongjerth Dániel kulturális menedzsertől származik, aki a Tűzoltó utcai Tűzraktárban kezdte a karierjét, majd az Akácfa utcai Fogasház épületének revitalizációját valósította meg, illetve a Bartók-negyedben a kollégáival üres ingatlanokat ad ki művészeknek, hogy azokat műteremként használják.

Ongjerth Dániel kulturális menedzser, a Margit-negyed egyik ötletgazdája

– A Margit-negyed egy konkrét eseményből született: 2019. december 23-án, a karácsonyi vásárlás közben véletlenül találkoztam Berg Dániel akkori II. kerületi alpolgármesterrel, és mondtam neki, hogy a Margit-körút tele van üres önkormányzati ingatlanokkal, amiket lehetne hasznosítani. Akkor nem is tudtam, hogy Őrsi Gergely, frissen megválasztott polgármester programjának több pontjában is szerepel a terület megújítása, így ebből lett 2020. októberben a Margit-negyed projekt. Az én megbízásom 2021. januárjától 2022. augusztus 31-ig szólt, ami alatt

dolgoztunk a koncepción és a gyakorlati megvalósításon is, az ingatlanok bérbeadásának segítésén át a kommunikációig, például cikksorozatot indítottunk a Tendencies21 nevű céggel a Margit-negyed arcairól, azokról a személyekről, akik az egyes helyeket megálmodták és üzemeltetik. 

Például a Trapper Farmer boltot a Fő utcában – mondja Dániel, aki szereti, ha élettel lehet megtölteni egy városrészt. Mindehhez pedig a negyed is megújult: az önkormányzat kicserélte és kiszélesítette a járdát, és a járdaszigeteket zöldítette.

Feldíszítik a körutat

– Amire a legbüszkébb vagyok, az a Margit-negyed közösségépítő ereje.

A vállalkozói és a lakói közösség elkezdett együttműködni, és ezáltal egy kisebb kerület született a kerületben. Ezek az emberek közös célokért akarnak tenni, és úgy definiálják magukat, hogy ők a Margit-negyedesek

– mondja Bakos-Pálinkás Judit, aki 2022. őszén csatlakozott projektvezetőként a Margit-negyedhez.

– Ekkor a Margit-negyedben még számos elhanyagolt és lepukkant ingatlan volt, ezért úgy döntöttünk, hogy ezek kiadásához be kellene vonzani vállalkozókat, akik a tereket élettel töltenék meg. Osvárt Andrea közösségi fővédnök ötlete alapján ezért karácsony közeledtével az üres, elhagyatott ingatlanokat egy kicsit barátságosabbá tettük, így 2022. őszén hirdettünk egy dekorációs versenyt iskolásoknak és óvodásoknak, akik készítettek karácsonyi dekorációkat, melyekkel ünnepi hangulatot varázsoltak a kirakatokba. A következő évben jöttek is az érdeklődők, és elkezdték kiadni az ingatlanokat, az önkormányzat pedig létrehozta a Nappali nevű közösségi teret, ahol kvízzel, társasjátékkal, előadásokkal, hasznos társasházi információkkal és helytörténeti sétával várták a vendégeket, és ahol találkozhattak egymással lakók, érdeklődők, vállalkozók és civilek. Aztán a Frankel Leó utcában szerveztek Frankel Pikniket, melyen utcazenészek és előadók léptek fel, miközben az utca kereskedői is kitelepültek, hogy árulják portékájukat, és a Margit- negyed új bérlői is bemutatkoztak.

Bakos-Pálinkás Judit projektvezető, Margit-negyed

– Mindezzel párhuzamosan felpörgettük az ingatlankiadásokat is, és egyre többen jelentkeztek az üres üzlethelyiségekért. 2024. május 9-én pedig egy fordulópontot értünk el, mivel már olyan sok új vállalkozás érkezett a Margit-negyedben, hogy elérkezettnek láttuk az időt, hogy ezeket a vállalkozókat összehívjuk a Mammut bevásárlóközpontban a Kollab nevű helyre egy fórumra, hogy megismerjék egymást, és hogy mi is őket – mondja Judit. Az együttműködések ezen a ponton nem értek véget: az osztályvezető és Kiss Nóra, polgármesteri kulturális tanácsadó egy személyes interjúsorozat keretében végigjárták a Margit-negyed kulturális tevékenységet folytató vállalkozásait, így galériákat, színházakat és a Tilos Rádiót is.

Bem mozi Bem mozi Bem mozi Bem mozi Bem mozi Bem mozi Bem mozi Bem mozi

– Sok pozitív visszajelzést és tanácsot kaptunk, Analóg Angelika, a Start Galéria Budapest tulajdonosa ötlete alapján született meg 2024. őszén a Pezsgő Margit nevű esemény, melyen egy este tizennyolc helyszín várta a látogatókat pezsgővel és egyedi képzőművészeti programokkal – meséli Judit. Idén tavasszal pedig a Pezsgő Margit ötletén felbuzdúlva született meg a Helló Margit! fesztivál, egy négy napon át tartó kulturális fieszta, melyen különféle művészeti ágak, a színház, a zene, a tánc, az irodalom, a film és a képzőművészet várta a látogatókat ötven helyszínen és több mint száz programmal, mint színházi előadásokkal, kiállításmegnyitókkal, komoly- és könnyűzenei koncertekkel, premier előtti filmvetítéssel, irodalmi terasszal és könyvbemutatókkal. Még a 17-es villamoson is zajlott az élet, melyet átneveztek erre a pár napra Kultúrvillamosra, melyen az utazóknak a Loupe Színházi Társulás színészei adtak elő performanszokat, de voltak tánc-, színházi és zenei előadások is, illetve egy vakvezetőkutya osztogatott az embereknek irodalmi idézeteket.

Völgybe költözött városrész

– A Margit-negyednek elég gyorsan híre ment, így Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatója is megkeresett minket tavaly decemberben, hogy tudunk-e csatlakozni a 2025-ös programhoz, mivel Kapolcson megürült egy udvar, ahová szeretettel látnának minket, és az egész második kerület kulturális életét. Mi erre igent mondtuk, így született meg a Marczibányi Téri Művelődési Központ szervezésében a Buda Udvar, mely programjainak hetven-nyolcvan százalékát a Margit-negyedben működő vállalkozások adták – meséli Judit, hozzátéve, minden este telt házas volt az udvaruk, melyben színdarabokat is lehetett látni a Jurányi Inkubátorház, az Átrium és a Dante Közösségi Alkotótér színészeitől, míg a Dugattyús jóvoltából dj ekik, azaz Eke Angéla színművész és Budavári Balázs filmrendező formációja játszott elektronikus zenét, a Vízivárosi Galéria pedig a Buda Udvar előtt minden nap egy-egy képzőművész alkotását felhúzta, mint egy zászlót, például Soós Nóra II. kerületi festőművész színes festményét.

– Ennek a városrésznek az ereje a sokszínűségben van, hiszen elképesztő mennyiségű kulturális tevékenység zajlik itt, és több művészeti ágnak van itt egy bázisa. Még csak gyerekcipőben járunk, ezért megvan az esély arra, hogy a következő években a Margit-negyed mint a rakéta, úgy fog kilőni. Szóval tessék az öveket becsatolni, és figyelni minket – mondja Judit.

Sokunk számára természetes, hogy látunk, mintha veleszületett kiváltságunk lenne, amely elévülhetetlen, egy életre szól, és nem is tudnánk elképzelni a holnapot nélküle. Képesek vagyunk megfeledkezni arról, hogy a szemünk világa mekkora érték is valójában, és hogy akadnak, akiknek küzdeniük kell olyan dolgokért, amelyek nekünk maguktól értetődőek. Gangl Tamás, a Siketvakok Országos Egyesületének elnöke és Molnár Éva vezetőségi tag a sötétség határán tanulta meg újraértelmezni a reményt és az életet, az egyesület tevékenységének részeként.