A riói kormányzó, a szélsőjobboldali Cláudio Castro az akció után hangsúlyozta, letartóztatni mentek, nem ölni. A helyiek ezt másképp látják, szerintük a rendőrök brutálisan léptek fel. A kormányzó tagadta azt is, hogy civilek is áldozatul estek a bevetésnek, és szerinte az áldozatok számáról szóló sajtóinformáció hamis. Úgy saccolta, a tényleges érték ennek kevesebb mint a fele. Az akció célja a riói rendőrség szerint Brazília egyik legnagyobb bűnszervezetének, a drog- és fegyverbizniszben utazó Comando Vermelhónak (Vörös Kommandó) a felszámolása, illetve feltételezett vezetőjének, Docának az elfogása volt. Az biztos, hogy az áldozatok között vannak olyanok, akik tagjai voltak a bűnszervezetnek, de kijelentés, miszerint az áldozatok kizárólag ennek a bűnbandának a tagjai lettek volna, nem állja meg a helyét.
Október 28-án rendőrök, illetve a katonai rendőrség taktikai kommandós egysége, a hírhedt BOPE kommandósai hatoltak két helikopter, 32 páncélozott jármű és 12 buldózer kíséretében a favelákba, hivatalosan azzal az indokkal, hogy érvényt szerezzenek 100 letartóztatási parancsnak. Ehhez razzia közben hozzávágtak még 250 letartóztatási parancsot,
elfogtak 133 embert és lefoglaltak 93 fegyvert, köztük néhány lopottal a brazil, a venezuelai, az argentin és a perui hadsereg (!) arzenáljából.
Sokatmondó, hogy a hatóságok három nappal később közölték, a halottak közül 42 ellen volt aktív elfogatóparancs érvényben, míg 78 áldozatról csak annyit tudtak mondani, hogy büntetett előéletű. A fő célpontot, az 55 éves Docát végül nem is sikerült elkapni, szemben Penélopéval, a banda prominens női tagjával, akinek a halálhírét is keltették. Ő több álnéven is fut. Ezek közül az egyik a Japinha do CV, amiben a CV a banda monogramját jelenti, a japinha pedig azt, a japán lány. Van egy másik művészbneve is: a bűn múzsája.
Doca úgy tudott elmenekülni, hogy kvázi több rétegű falat állított maga elé a CV közlegényeiből. Azzal, hogy ezek a közlegének tűzpárbajt vívtak a kivezényelt rendőrökkel és kommandósokkal, ő időt nyert arra, hogy eltűnjön.
A razzia időzítése önmagában sokatmondó. Egy ilyen nagyszabású, akcióra külső szemmel nézve keresve sem lehetett volna rosszabb időpontot találni a múlt hét keddnél. Kevesebb mint egy héttel később, november 3-5. között Rióban rendezték a C40 környezetvédelmi konferenciát, a világ számos nagyvárosának polgármesterével Vilmos walesi herceg jelenlétében. Laikus szemmel tehát azt gondolhatjuk, jobb dolga is van a kormányzatnak pár nappal egy ilyen esemény előtt, mint egy folyton újraéledő bűnbandát vadászni, mégis, az jellegű akcióknak nagy hagyománya van Rióban.
A több mint 30 éve bevált koncepció szerint a fontos nemzetközi események erkölcsileg feljogosítják az államot, hogy minél durvábban lépjen fel a szegények lakta negyedekben.
Míg ezekben a közösségekben vitathatatlanul jelen van az erőszak és szervezett bűnözés, a fellépések túlzóak, a céljuk nem a rend megteremtése, hanem a félelemkeltés. Ennek az eljárásnak az alapjait egy világtól elzárt, majd újranyitott Brazília reményteli éveiben teremtették meg.
Miután a dél-amerikai ország felocsúdott a nacionalista katonai diktatúrából, és nyithatott a világ felé, a demokratikus átrendeződésekkel párhuzamosan egyre nagyobb teret nyert a szervezett bűnözés. 1992-ben, a katonai diktatúra utáni első szabadon választott elnök, Fernando Collor komoly kihívásokkal nézett szembe, mikor Riónak kellett vendégül látnia az ENSZ környezetvédelmi konferenciájának résztvevőit, és biztosítani a védelmüket. Collor úgy döntött, szövetségi csapatokat küld a közbiztonság garantálása érdekében, ez a kezelési mód pedig precedenst teremtett. 2007-ben, a Pánamerikai Játékok előtt pár héttel Alemãoban 19 ember halt meg hasonló körülmények között. A favelákat az ezt követő 2014-es focivébé, és a 2016-os olimpia előtt és alatt is leigázták a hatóságok, akik nem válogattak az eszközökben. Az Amnesty hivatalos statisztikákra alapozva arról írt, hogy a vébét megelőző hat hónapban 37 százalékkal nőtt a rendőri akcióban elhunytak száma a korábbi évhez képest.
2013-ban a rendőri brutalitás szimbólumává vált egy 43 éves kőműves, Amarildo de Souza, aki azután tűnt el, hogy az utcáról begyűjtve kihallgatásra vitték egy drogügyi razzia miatt. A 2016-os olimpia előkészülete alatt pedig egy ötéves gyerek is áldozatául esett egy rendőri intézkedésnek. A múlt heti támadás azonban áldozatszámban jelentősen felülmúlja a korábbiakat. A baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva kezdetben óvatosan, az igazságügyi miniszerén keresztül kommunikált a történtekről, kedden viszont egy interjúban mészárlásnak nevezte az akciót és vizsgálatot akar indítani. Lula egy nagy, felbolydult méhkasba nyúlhat, hiszen nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a többség mellette állna.
A Paraná Pesquisas nevű brazil közvéleménykutató mérése szerint a brazilok közel fele gondolja azt, hogy Lula alatt romlott a közbiztonság.
A bűnbandákkal teli országban sokan az ilyen jellegű, embertelen fellépések mellett vannak, mert változást akarnak. Lulának tehát igazán nagyot kell dobnia, mindezt abban a tudatban, hogy ezen a terepen a kompromisszum nem opció.
