Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala által közzétett előzetes gyorsbecslés szerint 2025 harmadik negyedévében a szezonálisan kiigazított GDP 0,2 százalékkal nőtt az euróövezetben és 0,3 százalékkal az EU-ban az előző negyedévhez képest. 2025 második negyedévében a GDP az euróövezetben 0,1 százalékkal, az EU-ban pedig 0,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb negyedéves növekedési ütemet Svédország érte el a harmadik negyedévben, 1,1 százalékosat. Portugália 0,8 százalékos, Csehország pedig 0,7 százalékos növekedéssel szintén kimagasló eredményt ért el.
Az előző év azonos negyedévéhez képest (2024. III. negyedév) a szezonálisan kiigazított GDP 1,3 százalékkal nőtt az euróövezetben és 1,5 százalékkal az EU-ban, miután az előző negyedévben +1,5 százalékot mutatott az euróövezet és +1,6 százalékot az EU. Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 III. negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Jól lehet látni, hogy a hazai háromnegyedéves GDP-gyarapodás üteme a felét sem éri az EU és az euróozóna átlagának. Az exportpiacok szűkülése, a háborús veszélyeztetettség és a német gazdaság viszonylagos gyengélkedése bizonyára nemcsak minket érint, hanem a többi uniós országot is. Ennek ellenére a magyar gazdaság már évek óta a vert mezőnyben szerepel, és sajnos még mindig nem tapasztalhatóak a kilábalás első jelei. És a legelszomorítóbb KSH-mondatok: „Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye stagnált. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.” (Az ipar adja a GDP 25 százalékát, a mezőgazdaság kb. az 5 százalékát.) Azaz egyhelyben toporgunk, és az ipar nem stimulálja, hanem visszafogja a bővülést!
Október 30-án megismerhettük a részletes cseh adatokat a portfolio.hu jóvoltából. Már a gazdasági portál címadása is árulkodó: „Száguld a cseh gazdaság”. A cseh gazdaság a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal bővült negyedéves alapon, éves szinten 2,7 százalékos növekedést ért el, ami 2022 közepe óta a leggyorsabb ütem, és felülmúlta a várakozásokat. (Nem rossz eredmény, különösen akkor nem, amikor Csehországban éppen kormányváltás van.) Csehországot azért szeretem példaként említeni, mert lakossága és területe hasonló nagyságrendet képvisel hazánkéval, és arrafelé sincs rendszeresítve az euró. (Terület: 78 ezer négyzetkilométer, lakosság: 10,8 millió. Magyarok százezrei jártak az országban, ismerik az 1,4 milliós Prága nevezetességeit.)
Vissza a cseh gazdaságra. A Cseh Nemzeti Bank az idei évre 2,6 százalékos növekedéssel számol a 2024-es 1,1 százalék után. (Magyarországon 2025-ben 0,5-0,6 százalékos éves növekedés lehet.) A mostani, harmadik negyedéves adat nagyjából összhangban volt cseh központi pénzintézet negyedéves prognózisával. A bank november 6-án dönt a monetáris politikáról, az elemzők pedig arra számítanak, hogy a fő kamatlábat 3,50 százalékon tartja. Az irányadó rátát a központi bank 2023 óta nagyjából a felére vágta. Magyarországon a jegybanki alapkamat pillanatnyilag 6,50 százalék, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 2024. szeptember 25-i hatállyal csökkentette a 6,75 százalékról.
Jól mutatja a cseh gazdaság stabilitását, hogy GDP-hez viszonyított államadósság szintje 44-46 százalék körül van, míg Magyarországon ez az arány 75 százalék feletti. A nemzetközi hitelminősítők is értékelik a gazdasági megbízhatóságot: Csehország befektetői szempontból „A” besorolású szereplő, Magyarország a „B” ligában küzd, annak is a kieső zónájában, alig a bóvli kategória felett. És nem tudom kihagyni az aktuális versenyképességi lista szerinti összehasonlítást sem: a svájci IMD Világversenyképességi Központ legfrissebb nemzetközi versenyképességi ranglistáján - 69 vizsgált ország közül - Csehország a 25., Magyarország a 48. (Az élen: Svájc, Szingapúr, Hongkong, a sereghajtók: Nigéria, Namíbia, Venezuela.)
A cseh politikai élet színes és változó. 2010-ig visszanézve: indult a Nečas-kormánnyal, majd jött a Jiří Rusnok, a Bohuslav Sobotka, az Andrej Babiš és a most elbukott Petr Fiala kormány, idén ősszel pedig visszajött Andrej Babiš. Ellentétben hazánk elmúlt tizenöt évével, kizárólag koalíciós kormányok vezették Csehországot, de volt kisebbségi kormányzás is. Magyarországon a politikai hatalom másfél évtizede monolit, betonszilárd és szinte leválthatatlan, a gazdaság a kurzus kiszolgáltatottja, a teljesítménye pedig hullámzó és az utóbbi években kifejezetten gyenge. Csehországban a gazdaság stabil és virágzó, a politikai váltógazdálkodás természetes. Nem lenne jobb nálunk is így? A cseh gazdasági teljesítmény egyértelmű választ ad a kérdésemre.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.
