Bezárja legtöbb vidéki irodáját az Állami Számvevőszék, ám hiába vett meg az állam sok százmilliárd forintért irodakomplexumokat a fővárosban, az ÁSZ nem ezekbe költözik, hanem más helyszínt bérel Budapesten.
- Az Állami Számvevőszék 413 millió forintért bérel irodákat a New Work Science Park Kft.-től 2025 szeptember eleje és 2028. augusztus vége között
– olvasható a honlapjukra feltöltött szerződések közt. Lapunk kérdéseket küldött az ÁSZ sajtóosztályának azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség irodabérlésre. A válasz szerint (melyet az Átlátszónak is elküldtek) „jelenleg – az új bérlemények nélkül – az Állami Számvevőszék 513 dolgozója 19 városban (vidéken és Budapesten), összesen 22 irodaházban használ irodákat.” Viszont míg 2023-ig törvény kötelezte az ÁSZ-t, hogy minden megyeszékhelyen irodát tartson fenn, ez megszűnt, így a vidéki egységeik egy részét bezárják. Ennek oka az, hogy a megyei ÁSZ irodákban dolgozók munkája „nem kötődött specifikusan a megyéjükhöz”. Így Budapesten kívül csak Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Győrben maradnak meg az irodák.
Az Állami Számvevőszék közlése szerint az új budapesti irodabérleti szerződés megkötésének elsődleges oka, hogy „a most bezárt irodákban dolgozó kollégák egy jelentős része nem más vidéki irodát, hanem Budapestet választotta új munkavégzési helyeként”. Az ÁSZ hozzátette, hogy „az egyik, korábban használt budapesti irodaterület korszerűtlen volta miatt” szintén szükségessé vált egy új bérlemény keresése. A számvevőszék tájékoztatása szerint
„a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem tudta állami tulajdonú ingatlan biztosításával kielégíteni az elhelyezési igényt”, ezért az intézmény kénytelen volt piaci alapú bérleti szerződést kötni.
Az ÁSZ ugyanakkor hangsúlyozta, „az új bérleti szerződés többletköltségét saját előirányzatából kigazdálkodta, emiatt többletforrást a központi költségvetéstől nem igényelt”.
A megkötött szerződés értelmében az ÁSZ a Science Park Business Centerben bérel irodaterületet: „összesen 1474,6 négyzetmétert, havi mintegy 11,1 millió forint + áfa díjért”. (Ez a Petőfi híd közelében lévő terület). A bérleti megállapodás 36 hónapra szól, és „tartalmazza az irodaterület használatának ellenértékét, az egyéb helyiségek – például saját raktár, irattár, tárgyaló – bérleti díját, az üzemeltetési költségeket, valamint a közös használatú területek és a bérbeadót terhelő biztosítási díjak összegét is.”
A hivatal azt is hozzátette, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nincs tervben az Apáczai Csere János utcai székházából való kiköltözés, ahogy „az ÁSZ-nak a kormányzat által építtetett, Zuglóban, a Kopaszi-gáton, vagy az Ajtósi Dürer soron lévő irodakomplexumokba való költöztetése sem”. Utóbbi esetén lapunk visszakérdezett, hogy milyen, az ÁSZ-nak építettet irodakomplexumra gondolnak,
de válaszukat javították és abból az derült ki, hogy a kormány nem az Állami Számvevőszéknek építtette az említett épületeket.
Korábban lapunk is megírta, hogy a magyar állam több, korábban kormányközeli befektetők által fejlesztett irodakomplexumot vásárol fel, hogy állami intézményeket helyezzen el bennük, úgy mint a MÁV, a Nemzetgazdasági Minisztérium, állami bankok, és az ÁSZ dolgozóit is. Utóbbi most cáfolta, hogy ezekbe az irodákba költözne. A Városliget mellett épülő Dürer Parkot Garancsi István és Tiborcz István érdekeltségei építik. Hasonlóan NER-es ügylet zajlott a Bosnyák térnél és a Kopaszi-gátnál is. A Válaszonline szerint a vételár jelentősen meghaladja a piaci árakat, ami optimista becsléssel is „csak” 425 milliárd forint lehetne, míg az állam 600 milliárdra hozta ki a három említett helyszínt. Az ingatlanvásárlásokról titkos határozatokban döntött a kormány, és „nemzetbiztonsági” indokra hivatkozva teljesen mellőzte a közbeszerzési és versenyeztetési eljárásokat.
Az Orbán-kormány elfogadta a Dürer Parkot építő cég érvelését az emelés mellett, csaknem 120 milliárd lesz a vételárMegveszi az állam 244 milliárdért a zuglói gigaberuházást