Pintér Sándor: Az én lelkemhez közel áll, hogy aki a feladatát nem végzi el, azt szankcionáljuk, attól azonban nagyon óvnak, hogy betegeket büntessünk

Magabiztos, alapvetően elégedett tárcavezetőként lépett fel Pintér Sándor belügyminiszter kedden a Magyar Kórházszövetség őszi szakmai rendezvényén. A fórumon, ahol egy év után ismét találkozott az ágazat középvezetőivel nagyjából ugyanazokat az optimista megállapításokat tette, mint legutóbb. Éppúgy, mint tavaly, most is társakat keresett, akikkel felépítheti Európai Unió legjobb egészségügyi rendszerét. A kormányzat egyik legnagyobb sikerének az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér létrehozását és működését ítélte.

A tárcavezető szerint az E-térben mára már 430 millió járóbeteg-ellátásban végzett kezelés és 16 millió kórházi ápolás adatait tárolják. Csak e-receptből 1600 milliárdot (!) írtak a gyógyítók, és 40 millió e-beutalás történt. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy például a laborvizsgálatok esetében a beutaló írók 10 százaléka nem hajlandó az elektronikus utalványt írni, és ez megnehezíti a laborok munkáját. A miniszter a működtetés átszervezését érintő ügyben kérte a kórházigazgatók segítségét, aktív közreműködését. Így például, hogy az intézmények informatikai szolgáltatóváltásának gyorsításában. (Mint emlékezetes, idén januártól hatályos az a jogszabály, miszerint egységes állami informatikai rendszernek kell felváltania a még most több piaci szolgáltató által végzett feladatot. Az államiakban viszont ez változás azzal jár, hogy az intézmények több mint kétharmadában kell cserélni az eddigi betegadatokat rögzítő és a kórház működését szervező informatikai szolgáltatásokat.) Pintér Sándor hallgatóságával érzékeltette, hogy ez a folyamat nem elég gyors, öt megye és a főváros kórházai még hátra vannak, de remélte, hogy januárra befejeződik a folyamat.

Határozottan jelezte: ő nem gyógyít, csupán szervez, és büntetné a időpontfoglaló, ám a lehetőséggel mégsem élő renitens betegeket. Mint mondta: – Az én lelkemhez közel áll, hogy aki a feladatát nem végzi el, azt valamilyen módon szankcionáljuk is. Attól azonban nagyon óvnak engem, hogy a betegeket büntessünk. Ezt egyelőre elfogadom – mondta.

A fegyelmezetlen betegek mellett szólt a kifogásolható munkamorálról is. Szerinte ahhoz, hogy időpontra érkező beteg megkapja az ellátást, fontos, hogy meg is kezdődjön a rendelés. 1964 rendelésen ellenőriztette az orvosokat, az esetek 53 százalékában a rendelés első félórájában, és 37 százalékban az utolsó félórában nem volt orvos. 16 százalékukban pedig sem az első és sem az utolsó fél órában nem rendeltek az oda beosztott gyógyítók. – Ezen az intézményvezetőknek ellenőrzéssel és elvi hozzáállással javítaniuk kell – nyomatékosította Pintér Sándor, s megjegyezte azt is, hogy ő ezt a kórházi beléptető rendszerekkel segíti. Így könnyebb lesz később az ellenőrzőknek legyűjteniük, hogy ki az, aki soha nincs bent 9 óra előtt, holott 8 órától rendelnie kell.

Beszélt arról is, hogy a kórházakban sem jobb a munkafegyelem. Ott 2023 és 2025 között 10 vármegyében és 92 intézményben végeztek különféle ellenőrzéseket. A vizsgálatban érintettek közül 16 intézmény 54 osztályán 710 orvos jelenlétének ellenőrzésekor kiderült, hogy az orvosok 47-es százaléka nem volt munkaidőben a munkahelyén.

A belügyminiszter közbevetőleg bejelentette, hogy 2026 március végéig valamennyi kórházban hagyott csecsemő sorsát is rendezik. Háromszáz olyan csecsemő szociális ellátásáról van szó, aki még 300 kórházakban gondoznak.

Pintér Sándor beszélt arról is, hogy idén a kórházi adósság 230 forint milliárd lehet, szerinte ebben az összegben benne van már az a 150 milliárd forint többletforrás amit már megkaptak az ellátók. A még az idén keletkező további 80 milliárd forintot a következő évi költségvetésből tudják fedezni. Ismét elmondta, hogy a kormányzat azt szeretné, ha egyetlen egy kórház sem lépné túl a saját költségvetési lehetőségeit, ám ahol ez megtörténik, ott tételesen megvizsgálják, a túlköltés okait.