A Tavares-, Sargentini-, Delbos-Corfield-jelentés után készül a magyar közállapotokat véleményező Strik-jelentés az Európai Parlamentben – írja az EUrologus.
A portál szerint az új dokumentum tervezete egyebek mellett kimondja, „az EP sajnálatosnak tartja a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat, az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokat, valamint azt, hogy uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használnak fel, ami ellentétes az uniós közbeszerzési és versenyszabályokkal.”
Tineke Strik azt követően készítette el időközi jelentését, hogy az EP LIBE szakbizottságának más tagjaival részt vett egy magyarországi tényfeltáró úton, ahol meglehetősen rossz tapasztalatokkal gazdagodtak, és tárgyaltak a magyar közélet szereplőivel, illetve civil szervezetekkel, újságírókkal is. Az EUrologus kiemeli, a jelentés lényegében
egy EP-állásfoglalásra irányuló indítvány, amely azt javasolja, hogy a tagállamok állapítsák meg „az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyét”.
A cikk szerint a jelentés ugyanazt a tematikát követi, mint aminek mentén a Sargentini-jelentés készült, ez jelzi azt is, hogy az elmúlt hét évben az azonosított problémák nem változtak, esetleg a tartalmuk módosult, ami jellemzően súlyosabb kritikák megfogalmazását eredményezte. Ezek a problémák a következő területeket érintik:
az alkotmányos és a választási rendszer működése,
az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai,
korrupció és összeférhetetlenség,
a magánélet és a személyes adatok védelme,
a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is,
a tudományos élet szabadsága,
az egyesülés szabadsága,
az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQ+-személyek jogait is,
a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai,
gazdasági és szociális jogok.
A javaslat 17 pontban összegzi az EP megállapításait, az EUrologus szerint szerepel benne például
a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével kapcsolatos bírálat,
az idei Pride felvonulás betiltása,
vagy a jövő évi választás tisztasága miatti aggodalom is.
Nyomatékosan felhívják a kormányokat, hogy a 7-es cikk szerinti eljárásban lépjenek tovább és tegyenek meg mindent az uniós értékek tiszteletben tartása érdekében. A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot is, hogy fagyasszák be a 2023 decemberében felszabadított 10,2 milliárd eurónyi felszabadított forrást is mindaddig, amíg az összes vonatkozó jogszabályt maradéktalanul végre nem hajtották, az elfogadott intézkedések hatékonysága a gyakorlatban be nem bizonyosodott.
„A Fidesz átláthatósági törvénye hadüzenet az Európai Uniónak”Leszögezik, hogy amíg egy vagy több területen továbbra is hiányosságok állnak fenn, nem szabad kifizetéseket teljesíteni még akkor sem, ha más területeken történtek előrelépések. Egyúttal annak biztosítására is felszólítják a Bizottságot, hogy „az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e forrásoktól” és „a magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget a magánszemélyek, a vállalatok, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén”. A dokumentum tervezetéről szerdán szavaz az EP Állampolgári Jogi- Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE).
A tartalom még változhat, mivel 169 módosító indítványt adtak be hozzá a szakbizottság tagjai, ám ezek szinte kizárólag Magyarországra nézve súlyosabb megállapításokat tartalmaznak az eredetinél. Sem a Fidesz, sem pedig a Patrióta frakció más tagja nem adott be olyan javaslatot, amely Magyarországot vagy a magyar kormányt kedvezőbb színben tüntetné fel. A dokumentumról decemberben szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.
Tineke Strik: Totális ellenőrzést lehet érezni Magyarországon