színház;Sebő Ferenc;

A Budapesti Anarchista Színház csapata görbe tükröt mutat a magyar alternatív színháznak

Hol bujkál az Alien?

Izgalmas lehet látni színpadon Ridley Scott ­1979-es Alien, azaz A nyolcadik utas: a Halál című kultikus sci-fijét.

A Harmadik utas – Alien:operett című színházi előadás már a nevével felkelti a filmrajongók figyelmét, hiszen izgalmas lehet látni színpadon Ridley Scott ­1979-es Alien, azaz A nyolcadik utas: a Halál című kultikus sci-fijét. A Budapesti Anarchista Színház előadásának plakátja is ezt sejteti, melyen a film ikonikus, hosszú fejű, gyilkológép űrlénye, a xenomorph egy nővel látható, illetve a mesterséges intelligenciával készült előzetes is ezt ígéri, melyben egy hölgy táncoló földönkívüliek társaságában arról énekel, hogy milyen veszélyes is ez a szörny.

A néző tehát ezen elvárásokkal ül be a budapesti Három Holló Kávéház föld alatti, tágas terébe, de amikor elkezdődik az előadás, két dolgot rögtön konstatál: ebben a darabban se xenomorph, se operett nem lesz. Persze mindegyikből van benne egy kevés, hisz időnként énekelnek benne, és egy szörny is felüti a fejét (de nem olyan, mint az Alien), a Sebő Ferenc rendezte darab viszont egy alternatív színházi társulatról szól, mely A nyolcadik utas: a Halált szeretné színpadra vinni, de jó pár nehézségbe ütközik. Károly, a rendező (Horváth András) eleinte nem leli a megfelelő színészt, aki eljátszhatná Ripley hadnagyot, a filmbéli Nostromo űrhajó legénységének egyik tagját, aztán akit talál (Miklós Franciska), nagyon is megtetszik neki, másrészt a színházi társulat anyagi nehézségekkel küzd, így az eredeti nyolc utast – beleértve magát a Halált is – csakis hárman fogják elő­adni.

Ám a néző nem bánja, hogy se Alient, se operettet nem lát, hiszen kap helyette egy kikacsintós poénokkal teleszőtt vígjátékot, mely az alternatív színházak nehéz helyzetére reflektál.

A darab elején például azon vacillál a társulat, hogy lehet, inkább Jézusról vagy Mózesről kellene darabot rendezniük, mivel akkor több támogatást remélhetnek, de aztán mégis az Alien mellett döntenek, mely további helyzetkomikumot eredményez. Az egyik színész (Paizs Miklós Sickratman) például robothangon szólaltatja meg a film androidját, Asht, miközben a nézőnek nem szabadna tudni, hogy ő valójában robot, míg egy jelenetben a rendező magára ölt egy dinoszaurusz-jelmezt, miközben azt magyarázza idegesen, hogy múltkor nem tudott átvenni egy csomagot, ezért a Podmaniczky utcából a Keleti pályaudvar postájáig kellett sietnie.

Eközben a társulatnak új igazgatója lesz (Salamon Eszter), aki gyanús módon jut pénzhez, hogy finanszírozza a csapatot. És végül az operett sem marad el: Spilák Klára dalban mondja el, hogy a rendszerváltástól napjainkig miket kellett átélnie a magyar alternatív színháznak. A Harmadik utas tehát remek szórakozást nyújt, és egy igazi, utalásokkal átszőtt posztmodern darab, melyben egymásra talál az Alien, a Szárnyas fejvadász, a Mikrobi, a kánai menyegző és a honi színházi szakma, miközben térben, időben, fantáziá­ban és valóságban is navigál a társulat, akár a végtelen űrben a Nostromo űrhajó.

Infó: Írta és rendezte: Sebő Ferenc. Budapesti Anarchista Színház, Három Holló Kávéház. Legközelebb november 23-án és december 7-én látható

Az Index információ szerint utódjának Zsigmond Gábort, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját nevezik ki, az ő feladata a „finom decentralizáció” lesz.