Szijjártó Péter kedvenc YouTube-csatornája nem provokálta kérdésekkel Szergej Lavrovot

Az Ultrahang című Fidesz-közeli YouTube-csatornát vezető Cs. Király Tamás néhány hete felvetette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, hogy szívesen készítenének egy interjút orosz hivatali kollégájával és barátjával, az őt kitüntető Szergej Lavrovval. Úgy tűnik, Szijjártó Péter össze is hozta az interjút, az orosz külügyminiszter ugyanis fogadta az Ultrahang stábját.

A beszélgetés első témája az volt, hogy miért hiúsult meg - legalábbis egyelőre - a Budapestre tervezett békecsúcs Donald Trump és Vlagyimir Putyin között. Az orosz külügyminiszter elmondta, hogy miután a két elnök telefonon beszélt október 16-án, Marco Rubio amerikai külügyminiszter felhívta őt és megerősítette, hogy ragaszkodik az alaszkai Anchorage-ben tartott augusztus 15-i találkozón elért megállapodásokhoz. Ezek végrehajtását megbeszélték, de utána nem esett szó újabb találkozókról, illetve tárgyalásokról. Lavrov elmondta, hogy a témát ő sem hozta fel, de állítása szerint ők készen állnak a továbblépésre, ha az amerikaiak úgy érzik, hogy ennek eljött az ideje.

Az orosz külügyminiszter kifejezetten baráti hangvétellel beszélt Donald Trumpról és a Trump-adminisztrációról, a folyamat elakadásáért az „európai héjákat”, Emmanuel Macron francia elnököt, Mark Rutte NATO-főtitkárt, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kárhoztatta, mondván, szerinte nyomás alatt tartják az amerikai elnököt. Felidézte, hogy Donald Trump korábban, még az újraválasztása előtt kimondta, hogy Ukrajna nem szerezheti vissza a 2014-ben Oroszország által annektált Krím félszigetet és nem lehet a NATO tagja sem, de az európai vezetők szerinte el akarják tántorítani attól a logikától, ahogy korábban elképzelte a háború lezárását.

Szergej Lavrov monológszerűen adta elő a Kreml álláspontját, a riporter csak nagyon ritkán szólt közbe. Így az orosz külügyminiszter maga hozta elő az 1994-es budapesti memorandum ügyét is, amit Vlagyimir Putyin előbb a Krím annektálásával, majd a háború elindításával rúgott fel. Ezt Szergej Lavrov azzal indokolta, hogy amikor a budapesti memorandumot megkötötték, nem számoltak azzal, hogy Ukrajnában „náci” vezetés lesz, ezért szerinte akik most azért kifogásolják a budapesti helyszínt, mert rossz emlékűnek tartják az ottani, felrúgott megállapodás miatt, azok szerinte szimplán nem olvasták el a 31 évvel ezelőtti megállapodás szövegét. Szergej Lavrov azzal vádolta Ukrajnát, hogy az orosz kisebbségeket nem is embernek, hanem „fajnak” tartják.

Az orosz külügyminiszter azt is kifejtette, hogy az Ukrajnától követelt területek szerinte több mint három évszázada orosz területek, csak a Szovjetunió felbomlása után Ukrajnánál maradtak, most pedig az ukrán vezetés el akarja távolíttatni a történelem mindazon emlékműveit, amelyek így, vagy úgy, de összekötik az ukránokat és az oroszokat. Előállt azzal a kommunizmus idejéből jól ismert kommunikációs panellel is, miszerint az elfoglalt területeken élők „felszabadítóként üdvözlik” az orosz csapatokat.

Szergej Lavrov abszurdnak és hazugnak nevezte azokat a vádakat, amelyek arról szólnak, hogy több tízezer gyermeket deportáltak volna Ukrajnából. Ez az, amire hivatkozva a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen Az orosz külügyminiszter szerint az  egyik isztambuli tárgyalás alkalmával felvetették a kijevi vezetésnek, hogy adják át nekik az eltűnt személyek listáját. Végül 339 nevet adtak át nekik, a listán szereplőkről pedig Szergej Lavrov szerint kiderült, hogy a legtöbben nem is gyerekek, illetve többen közülük Európában vannak.

Érintőlegesen, de szóba került az 1956-os magyarországi forradalom ügye is. Erről az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy szerinte „nem kell érzelmeket szítani” a kérdés körül, mert erről a magyarokkal már régen megállapodtak, törekednek a történelem őszinte értelmezésére és Vlagyimir Putyin is elismerte, hogy „az a része” az akkori szovjet politikának hiba volt. Megemlítette azt is, hogy amikor az orosz elnök 2006-ban Magyarországon járt, virágot helyezett el Budapesten az 1956-os forradalom áldozatainak emlékművénél. Sőt, azt is kijelentette, hogy az események megítélését illetően semmilyen nézetkülönbség nincs közte és Orbán Viktor között, az emlékek pedig nem jelentenek akadályt abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat kössenek politikai, gazdasági, technológiai és egyéb területeken.

Miközben Ukrajna esetében a Kreml álláspontjának visszatérő eleme, hogy Oroszország nem tűrheti el, hogy NATO-tagállammal legyen határa, felmerült, hogy mi a helyzet Finnországgal, amely épp Vlagyimir Putyin inváziója miatt döntött úgy, hogy belép a katonai szövetségbe. Szergej Lavrov erre úgy reagált, hogy szerinte „a finn rezsim” hibázott, és azok iránt az idők iránt éreznek nosztalgiát, amikor is „egy másik náci rezsimet” segítettek Oroszország ellen. (Mint ismert, Finnország a második világháború idején kényszerpálya következtében lett a tengelyhatalmak szövetségese, miután 1939 novemberében a sztálini Szovjetunió megtámadta - a szerk.)

Azt, hogy miért foglalnak el olyan területeket, amelyeket az orosz alkotmányban sem szerepeltettek, Szergej Lavrov azzal indokolta, hogy ütközőzónára van szüksége. Ugyanúgy, ahogyan korábban az Orbán-kormány, a Ultrahang sem hozta fel előtte a Munkácsot érő orosz rakétatámadás ügyét.