Egy vasárnapi jelentés szerint a Vöröskereszt emberei is csatlakoztak azokhoz az egyiptomi keresőcsapatokhoz, amelyek Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök engedélyével léptek be a Gázai övezetbe a déli Rafahnál, hogy a Hamásszal együtt további túszok maradványait kutassák fel. A Hamász napok óta azt állította, hogy az október 9-i tűzszünet értelmében átadandó 28 halott túsza közül továbbra sem találja 13-nak a holttestét, míg Izrael szerint a terrorszervezet szándékosan visszatartja a hollétükre vonatkozó információkat.
Az izraeli 12-es csatorna úgy értesült, hogy a Hamász még vasárnap további két holttestet adhat vissza, miután közvetítők szerint Donald Trump amerikai elnök közel áll ahhoz, hogy a Hamászt tegye felelőssé a tűzszüneti megállapodás összeomlásáért. Izrael a hétvégén nyomásgyakorlásként fontolóra vette a segélyszállítmányok leállítását is, de a Trump-adminisztráció blokkolta ezt a lépést, attól tartva, hogy az felborítaná a tűzszünetet.
Miközben gázavárosi beszámolók szerint továbbra is napi többórás feladatot jelent a palesztin családoknak tiszta vízhez jutni, s az övezetbe beengedett segélyszállítmányok mennyisége sem elegendő, a tűzszünet hatályba lépése óta átlagosan napi 20 palesztin életét követelték az izraeli csapások. Az ilyen esetek egy jelentős része az ún. sárga vonal mentén történik, amelyre az izraeli hadseregnek (IDF) a tűzszünet értelmében vissza kellett vonnia erőit. Az IDF katonái ugyanis Israel Katz védelmi miniszter utasítása alapján szabadon tüzet nyithatnak a vonalat megközelítőkre. A korábban a vonal túloldalán élő palesztin menekültek így nem tudnak visszatérni házaikba.
Továbbra is komoly politikai akadályok magasodnak a tűzszünet második szakaszába való átmenet előtt, amely magában foglalná a Hamász lefegyverzését és egy többnemzetiségű stabilizációs erővel való helyettesítését, valamint az IDF hátrébb vonását az izraeli határhoz közelebbi pozíciókba. Az egyik ilyen akadály, hogy
Benjamin Netanjahu koalíciójának jobboldala hevesen ellenzi a további kivonulást és a Gáza feletti ellenőrzés nemzetközivé tételét. E helyzetben pedig a sárga vonalat, amely mögött az IDF továbbra is ellenőrzi a palesztin övezet de facto 58 százalékát, az izraeli média egyre inkább „az új határként” emlegeti.
Egy másik nehezítő tényező, hogy Törökországot – amely Trump elnök 20 pontos „béketervének” egyik garantálója – vélhetően kizárják az Egyiptom vezetésével felállítandó 5000 fős gázai stabilizációs erőből. Izrael ugyanis Recep Tayyip Erdoğan török elnököt túl közel állónak tartja az Muzulmán Testvériség mozgalomhoz és magához a Hamászhoz. A múlt héten Jeruzsálemben tárgyaló Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig leszögezte, hogy stabilizációs erő összetétele Izrael számára megnyugtató kell legyen.
Rubio azt is mondta pénteken, hogy a Hamász „a jövőben nem vehet részt Gáza kormányzásában”, és az ENSZ palesztin menekültügyi ügynöksége (UNRWA) – amelyet a Hamász leányvállalatának bélyegzett – szintén nem játszhat szerepet az övezetben. A főbb palesztin frakciók éppen aznap közölték: megállapodtak, hogy egy független technokratákból álló bizottság veszi át Gáza irányítását, miután a Hamász „egyértelmű garanciákat” kapott a közvetítőktől arra vonatkozóan, hogy „a háború gyakorlatilag véget ért”.
Mindeközben egy, a Gázai Nép Bírósága nevű „lelkiismereti esküdtszékként” működő csoport kijelentette, hogy Izrael népirtást követett el a két éven át ostromlott palesztin enklávéban, és felelősségre vonást követelt a világhatalmaktól. A testület, amelyet 2024 novemberében állítottak fel az Egyesült Államok „vietnami agressziójának” tetőpontján létrehozott Russell-törvényszék hagyományai alapján, nyilatkozatát nemzetközi jogászok, szakértők és tanúk négy napi nyilvános meghallgatása után tette közzé.
