„Már akkor fideszesek voltunk, amikor még nem is létezett Fidesz”

A Margit híd budai hídfőjénél már másfél órával a Békemenet kezdete előtt sor kígyózott a pultnál, ahol a „Mondjunk nemet a háborús tervekre!” címmel gyűjtöttek aláírásokat. Pár méterrel odébb népi zenekar húzta, kicsit távolabb a Nélküled szólt egy hangszóróból. A fideszes idillt legfeljebb a park járólapjaira festett, O1G-vel dekorált felirat zavarhatta meg: „Pedofidesz, Semjén, Zsolti bácsi”.

A végeláthatatlanul érkező buszok ontották a magyar zászlókat lengető embereket. A településnevek alapján az ország legtávolabbi falvai is képviseltették magukat. Rég nem látott ismerősök üdvözölték egymást: „Emlékszel? Együtt pakoltuk a homokzsákokat!” A tömegben elszórtan kisebb-nagyobb roma csoportokat is lehetett látni. „Isten áldása legyen minden cigányra és nem cigányra!” – kiáltotta egy öblös hang.

A bükkábrányiakat hiába próbáltuk szóra bírni. Hangadójuk – egy ősz hajú, szemüveges, morcos arcú férfi – rögtön világossá tette: „Abszolút nem azért jöttünk, hogy a Népszavának nyilatkozzunk.” Szerettünk volna legalább annyit megtudni, hogy milyen járművel utaztak, de a társaság szószólója hajthatatlannak bizonyult. Nyomatékosan kérte, hogy ne provokáljuj kérdésekkel.

Két idősebb nő, Erzsébet és Éva viszont kifejezetten készségesnek mutatkozott. Kiderült, hogy mindketten budapestiek, azaz egyikük csak volt: a mostani „elviselhetetlen” városvezetés miatt hatvan év után „elmenekült” Budapestről, és kiköltözött az agglomerációba. (Karácsony Gergely főpolgármester amúgy elbiciklizett a Békemenet mellett.)

„Azt várom ettől a rendezvénytől, hogy megerősítsük egymásban a hitet: igenis sokan vagyunk, igenis békét szeretnénk, nem akarunk háborút, nem akarjuk, hogy a gyerekeink esetleg a frontra menjenek” – indokolta jelenlétét Erzsébet, elutasítva azokat, akik támogatják a „háborús brüsszeli politikát”. A háborúra egyszerű megoldást kínált: Ukrajna és Oroszország kössön békét.

Ukrajna – vetette közbe Éva – nem akar békét. Méghozzá azért nem, mert Brüsszel megfizette őket. Ez az egész a „háttérhatalom műve”. Oroszország – tette hozzá Erzsébet – csak azért indított támadást, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát. Az is csoda, hogy „Oroszország eddig tűrte”. Egyikük sem érzett csalódottságot, amiért egyelőre nem valósul meg Trump és Putyin budapesti találkozója, hiszen az nem marad el, csak később rendezik meg.

Melyik a Fidesz igazi arca, a Harcosok Klubja vagy a Békemenet? Már a kérdéssel sem értettek egyet. A kettő között – bizonygatták – nincs ellentmondás. A mai világban, ahol ennyi kihívás van, a békevágy kinyilvánítása mellett kénytelenek harcolni is.

Felidéztük, hogy Zánkán, a Harcosok Klubja legutóbb összejövetelén a Telexhez eljutott hangfelvétel szerint Orbán Viktor arra figyelmeztetett: keresztényként tévedés mindig abból kiindulni, hogy a politikai küzdelemben a másik ember jó. Ezúttal ugyanis a másik oldalon (az „ellenfeleink gyülekezetének magjában”) rossz emberek vannak. Erzsébet és Éva nem akarta elhinni, hogy a miniszterelnök ilyesmit állított volna. A sajtóban nyilván elferdítették a szavait. Az viszont igaz, hogy Magyar Péter – a „baloldali átrendeződés messiása” – rossz ember.

A Csegöld táblát tartó János az önkormányzat mikrobuszával érkezett. Faluja az ukrán határ mellett van, hajnali ötkor indultak. Harminc éve fideszes, de még soha nem csalódott a pártban. „Nekünk mindig jó volt, amit ígértek, megtartották” – jelentette ki a kamionsofőrként dolgozó férfi. Elmondása szerint a csegöldiek körében kevéssé szolgáltat beszédtémát a háború, inkább a mindennapi megélhetés foglalkoztatja a helybélieket. Arra viszont nem kell sok szót pazarolni. Hiszen a megélhetés rendben van, „nem szenvedünk szegénységet”.

A Heves megyei Besenyőtelekről jött csoport tagjai is azért érezték fontosnak, hogy részt vegyenek a Békemeneten, mert nem akarnak háborút, és, persze, azért, hogy támogassák „a Fideszt, a kormányt, Orbán Viktort”. Nem mostanában kezdtek politizálni. „Már akkor fideszesek voltunk, amikor még nem is létezett Fidesz” – nevetett egyikük. Ezt úgy kell érteni – magyarázták –, hogy már a párt megalakulása előtt azt a jobboldali értékrendet vallották, amit később a Fidesz.

A hatvanpusztai birodalom például, ami papíron a miniszterelnök apjának nevén van, nem zavarja őket, mert az itt marad Magyarországon, az a „magyaroké”. Egyébként is: a száz leggazdagabb magyarból „nyolcvan kommunista”. Hát akkor miről beszélünk?

A háborúról egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy Ukrajnának békét kellene kötnie. Oroszországnak csak „pár megye kell, nem akar tovább menni”. És mi a helyzet 1956-tal? – kérdeztük. Az más – vágták rá többen is –, az forradalom volt.

Lassacskán hatalmas tömeg gyűlt össze. A Békemenet délelőtt 11 óra körül indult a Kossuth térre, a felvezető molinón ez állt: „Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért!”.