Cipruson minden lakosra legalább egy kóbor macska jut, mivel azonban lehetetlen megszámolni őket, a valóság ennek akár többszöröse is lehet – erről írt a napokban az MTI és az AP. Bár a szigeten már évezredekkel ezelőtt is tarthattak macskákat házi kedvencekként, így azok kifejezetten kedvelt állatok a helyiek – és az itt nyaraló turisták – köreiben –, mivel a számuk évről évre sokszorosára nő, mostanára meglehetősen kellemetlen jelenséggé lettek.
Az American Birds Conservancy adatai szerint a kóbor és a gazdás, de kijárós macskák évente mintegy 2,4 millió madár haláláért felelnek csak az Egyesült Államok területén. Világszerte pedig 63 különféle állatfaj veszélybe kerüléséhez járultak hozzá, nem csupán madarakéhoz, de hüllőkéhez és kisemlősökhöz is. A ciprusi kormány ezt megelégelve október 4-én, az Állatok világnapján jelentette be, hogy a korábbinál nagyobb összegű forrásokat fordít a kóbor állatok ivartalanítására, hogy így lassítsák a szaporodásukat. Charalambos Theopemptou, a ciprusi parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a nagyobb finanszírozás önmagában nem lesz elég, a helyzet kezelésére tervet kell kidolgozni.
A sterilizációs program költségvetését jelenleg a kormány az önkormányzatoknak folyósítja, amelyek magánállatorvosoknak fizetnek az állatvédő szervezetek által begyűjtött macskák ivartalanításáért. Ez a működés viszont a hatóságok szerint nem elég hatékony. A helyi állatorvosok egyesületének elnöke ehelyett azt ajánlotta, hogy adják magánklinikáknak a pénzt, hogy azok ingyenes ivartalanítást kínáljanak. Emellett egy szervezet azt javasolta, hogy térképezzék fel azokat a környékeket, ahol nagyobb számban élnek kóbor macskák, majd ezt követően a hatóságok befogják őket, hogy átadják a kijelölt állatorvosoknak sterilizálásra. A kezdeményezéshez egy telefonos applikációt is fejlesztenének, amellyel bárki bejelenthetné a hatóságoknak, ha sok kóbor macska gyülekezik egy helyen.
Világszerte problémát jelentenek
A kóbor macskák ugyanakkor nem csupán Cipruson okoznak gondokat, hanem a világon szinte mindenhol Görögországtól egészen Thaiföldig, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A török nagyváros, Isztambul macskáiról például tucatnyi könyv és dokumentumfilm is született az elmúlt évtizedekben, a helyiek pedig nagy becsben tartják őket. Nekik nem baj, hogy a piacokon a textilárukra kuporodva szunyókálnak, vagy hogy egy-egy boltba betérve keresnek menedéket. Sőt, az utcákon az ember lépten-nyomon eledelekkel megpakolt és vizes tálkákba botlik, és a piaci kofák szeretettel ölelgetik az általában szelíd és nem túlságosan leharcolt állatokat.
És bár az iszlám szerint – egységesen – a macskák tiszták és szentek, amit többek között azzal (is) érdemeltek ki, hogy egy történet szerint Mohamed prófétát egyszer egy házi macska mentette meg egy halálos kígyómarástól, a helyzet egészen más a szegényebb arab országokban vagy ázsiai és afrikai vidékeken. Egyiptom fővárosában, Kairóban például aligha van az embereknek pénze arra, hogy kóbor állatokat etessenek, így azok a városra egyébként is jellemző szeméthegyek között, sérülten és betegen kutatnak élelem után. Míg az Egyesült Arab Emírségekben hiába lenne rá anyagi forrás – feltehetően épp a túlszaporodás megfékezése érdekében – illegális a kóbor macskák etetése, akit pedig mégis rajtakapnak a hatóságok, arra akár 50 ezer forintnak megfelelő összegű bírságot is kiszabhatnak. A helyzet enyhítése érdekében ezekben az országokban (és a világon még számos más helyen) gyakran nemzetközi szervezetek és önkéntesek tucatjai próbálnak annyi macskát befogni és ivartalaníttatni, amennyit csak tudnak.
