Váratlanul drámai mértékben emelték a gyártói felelősségi díjakat, rengeteg szakmai szervezet tiltakozik Lantos Csabánál

Közel húsz érdekvédelmi és szakmai szervezet is levelet írt Lantos Csaba energiaügyi miniszternek a kiterjesztett gyártói felelősségi díj, vagyis az EPR-díj mérséklésével kapcsolatban – tudta meg a Népszava. (Ezt a terhet jellemzően a hazai gyártók, illetve azok a vállalatok fizetik, amelyek egyes termékeket Magyarországon elsőként hoznak forgalomba, és jellemzően a csomagolóanyagok után – feltéve, hogy működési területük alapján díjfizetésre kötelezettek.) Múlt héten a Nyomda- és Papíripari Szövetség nyílt levélben már tiltakozott az október elejétől váratlanul megemelt EPR-díjak ellen. Tudomásunk szerint a mostani, számos szervezet által jegyzett dokumentum is ekkor született, ám úgy tűnik, az Energiaügyi Minisztérium csak a nyomdaipar észrevételeire reagált. Lantos Csaba miniszter ugyanis néhány napja ebben a szektorban – azaz csak a nyomdaiparban – visszaállította a reklámhordozó papírok kiterjesztett gyártói felelősségi díját az október előtti szintre.

A másik levél aláírói - a csaknem húsz szakmai szervezet - még mindig azt kéri az energiaügyi minisztertől, hogy a jövő évtől se emeljék – ahogy azt október elejétől megtették –, hanem éppenséggel csökkentsék az említett EPR-díjat, illetve a betétdíjas visszaváltási rendszerhez (DRS) kapcsolódó díjakat is. Erre a hazai vállalkozások versenyképességének megőrzése, valamint az infláció elleni küzdelem érdekében is szükség lenne.

Cirka két éve, a Mol által elnyert hulladékkoncessziós rendszerrel együtt indult el az EPR-rendszer. Ezt a díjat a Mol koncessziós leányvállalatának, a Mohunak fizetik az érintettek. Az általunk megismert levelet többek között a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a Magyar Márkaszövetség, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), a Nyomda- és Papíripari Szövetség, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is aláírta. Az OKSZ részéről Kozák Tamás főtitkár megerősítette, hogy a levelet már egy ideje továbbították az energiaügyi miniszternek.

Ám nemcsak a jövő évi – várható – díjemeléssel kapcsolatban akad problémája a levélíróknak, hanem a múlt hónapban, villámgyorsan levezényelt folyamat kapcsán is aggodalmukat fejezték ki. Szerintük problémás, hogy a szeptember közepén hatályba lépett kormányrendelet után, amely az azonnali díjemelést lehetővé tette, már a következő héten meg is jelent az október elejétől élő új EPR-díjtáblázat. A dokumentumban azt nehezményezik, hogy év közben immár bármikor változtathatók az említett tételek, mindezt ráadásul úgy, hogy 30 napos átmeneti időt sem kell biztosítani az új díjak alkalmazásáig. A levél szerint nem kétséges, hogy a szóban forgó, vállalatokat érintő, a gyártókra és forgalmazókra vonatkozó költségek a teljes magyar gazdaságot – és ezen belül a magyar háztartásokat is – különösen érzékenyen érintik.

Ehhez képest október 1-jétől egyes termékkörök esetében további, drámai díjemelést kellett az érintetteknek elkönyvelniük: a „bútorok, fából” kategóriában például 300 százalékost, a „sütőolajok és zsiradékok” esetében 172 százalékost, a „textilcsomagolásnál” pedig 221 százalékost. A fejleményekkel kapcsolatban még a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és tanácsadó cége, az EY is megjegyezte vonatkozó szakmai anyagában, hogy „nem elhanyagolható a növekedés mértéke a sütőolaj- és zsír-, üveg-, textil- és facsomagolás, illetve a társított csomagolás, valamint a textiltermékek esetében sem”. Hozzáfűzték: az EPR-díjak emelése így üzleti oldalon is érzékelhető hatással bír. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezeket a tételeket figyelembe veszik áraik megállapításakor, most sürgősen újra kell tervezniük az árazásukat – írják. Sőt, felmerül a már megkötött szerződések újratárgyalása is, hiszen október elsejétől gyártóként már ők is többet fizetnek a forgalomba hozott, körforgásos termékek után. Megfigyelők szerint mindez a fogyasztók szemszögéből nézve azt jelenti, hogy újabb áremelésekkel kell szembenézniük.

A levél aláírói azt kérik, hogy a jogszerűen regisztráló és bevalló vállalkozások terheinek további növelése helyett keressék meg azokat a megoldásokat, szabálykövetésre ösztönző eszközöket, illetve ellenőrzési eljárásokat, amelyek révén biztosítható lenne, hogy a ma még potyautasként működő szereplők is megfelelő módon vegyék ki részüket az EPR-rendszer finanszírozásából. Szerintük ugyanis a számok alapján jelenleg sok gyártó egyszerűen nem regisztrált, vagy nem a valós mennyiségeket jelenti be, így kibújik díjfizetési kötelezettségei alól.