A művészet megfizethetetlen, de csak ma 25 százalékkal olcsóbban vásárolhatja meg ezt a képet – olvasható Gresa Márton új kiállításának festményén, mely a szó szoros értelmében önmagát akarja eladni. Úgy is néz ki, mint egy óriásira felnagyított akciós kupon, amelyet a szupermarketben váltunk be, hogy kávét, kenyeret, tejet vagy más élelmiszert vásároljunk olcsóbban. A művész Nothing is the New Something (A semmi az új valami) című kiállításának művei is kedvezményes kuponokat, hirdetőtáblákat, termékplakátokat és à la carte étlapokat idéznek meg, mintha nem is egy kiállításon, hanem egy shopping centerben járnánk.
– Ezzel a tárlattal egy olyan jelenséget akartam megmutatni, mely mindenki számára szemmel látható: a mai világban minden jel, reklám és plakát egyszerűsödik, redukálódik, mert már mindent a fogyasztás és a pénz irányít, ami alól nem képez kivételt a művészet sem – mondta lapunknak Gresa Márton. Az alkotó szerint a művészet azonban több jelenséget élből tabusít, például azt, hogy magát árucikként határozza meg, miközben a művészeti életet ugyanaz a profitorientált működés hajtja, mint más gazdasági szektort. A művész a mostani kiállításához ezért kitalált egy fiktív céget, a Gresa Művek Zrt. nevű műtárgy létrehozó vállalatot, melynek gazdasági logikája, hogy fogyasztásra sarkallja a befogadót. A cikk elején említett festmény például bár felbecsülhetetlennek állítja magát, csakis ma 25 százalékos kedvezményt kínál a saját árából, ami eléggé paradox, hiszen ez a felirat száz év múlva is olvasható rajta, így akkor is élni fog az „engedmény”. De a művész ezen is csavar egyet: a festményen feltűnik kis méretben újra önmaga, de azon már 30 százalékos kedvezményt olvashatunk, annak másolatán 35 százalékot, és így tovább a teljes devalválódásig.
A kiállítás más képei olyanok, mint egy hirdetési felület: van rajtuk e-mailcím, weblapcím, telefonszám, vonalkód, QR-kód, és olvashatjuk rajtuk, hogy kibérelhetők, és szabadon hirdethetünk rajtuk. – A képeimnek az a funkciója, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az életet milyen szinten „szennyezik” a különféle hirdetések és reklámok, amelyek folyamatosan bombáznak minket ajánlatokkal. Ez pörgeti a gazdaságot, de ez a hideg, számító mentalitás teljesen távol áll a művészet vélt nagyságától és szentségétől – vallja Gresa.
A tárlat nemcsak hirdetéseket idéz: az egyik kép egy matricás csomagra hajaz, melyben egy új, eddig sosem hallott művészeti stílus, a popceptualizmus matricáit láthatjuk, mellyel a művész egyszerre utal a tárlat két forrására, a konceptualista művészetre és a pop-artra, mely a hatvanas években szintén beemelte a fogyasztási cikkeket a művészetbe. Két mű a befogadót is alkotásra serkentheti: ezek a táblaképek befóliázott, üres vásznakat rejtenek magukban, és mint „Studio Starter Kit”, azaz mint Stúdió Kezdőkészlet funkcionálnak, mintha egy hobbiboltban megvásárolható „Csináld magad” festőszett lennének. – Ez a mű egy ready made objektum, hiszen csupán annyit tettem, hogy egy üzletben vettem egy vásznat, de azzal, hogy egy feliratokkal ellátott keretbe helyeztem, és kiállítottam, valójában műtárggyá avanzsálódott – mondja a művész.
Infó: Gresa Márton. Nothing is the New Something. Kurátor: Gallai Renáta. Apollo Gallery. Megtekinthető november 18-ig
Kurátori szempont
Ezt a kiállítást azért tartom fontosnak, mert Gresa Márton a fogyasztói kultúra által eluralt művészeti szcénában elkezdte tematizálni a fogyasztást mint problémát. De a tárlat nem válaszokat ad, hanem felteszi a kérdést, hogy a jelen helyzetben hova is tart a művészet – mondja Gallai Renáta, a kiállítás kurátora. – A művészet évszázadokon át fenséges volt, de mára minden áruba bocsátható, így az alkotónak is rá kell kérdeznie a saját pozíciójára, hogy hol van a helye ebben a művészeti térben, és kinek csinálja a műveit. Gresa Márton pedig ezt a problematikát őszintén és direkten közli a befogadóval, így ebben van egy kis vagányság is – véli a kurátor.
