Alig több mint egy héttel a gázai tűzszünet hatálybalépése után máris nagy próbatétel előtt áll a fegyvernyugvás. Hétvégén ugyanis az izraeli hadsereg több tucat csapást indított a Gázai övezetben, miután közlése szerint a dél-gázai Rafahban tevékenykedő csapatait a Hamász harcosai páncéltörő rakétával támadták meg. A Hamász viszont Izraelt vádolja a tűzszünet megsértésével. A palesztin szervezet 18 személy haláláról számolt be.
Hétfőn Donald Trump elnök próbálta csillapítani a kedélyeket. Az amerikai elnök azt állította, a tűzszünet érvényben van, annak megsértéséért nem a Hamász vezetői felelősek, hanem „néhány belső lázadó”. Hétfőn a tűzszünet kidolgozásban fontos szerepet játszó Steve Witkoff és Jared Kushner tárgyaltak a kialakult helyzetről Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, kedden pedig JD Vance amerikai alelnök érkezett Izraelbe. A Hamász főtárgyalója, Khalil al-Hayya pedig egyiptomi közvetítőkkel találkozott Kairóban, hogy megvitassák a tűzszüneti megállapodás következő lépéseit. A háttérben tehát továbbra is komoly diplomáciai mozgások figyelhetőek meg a fegyvernyugvás megmentéséért.
Gőzerővel zajlanak az előkészületek az Egyiptomban tartandó nemzetközi donorkonferenciára is, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezet újjáépítésének finanszírozása. A háttérben már most komoly vita folyik arról, milyen modell alapján szervezzék meg azt a nemzetközi békefenntartó erőt, amelynek feladata lesz a térség stabilizálása.
Az Egyesült Államok a haiti modell bevezetését szorgalmazza: az ENSZ felhatalmazásával működő, de kék sisakos békefenntartók nélküli misszióról lenne szó, amelynek széles mozgástere lenne a fegyverhasználatban. Washington ezzel az úgynevezett „béke kikényszerítő” megközelítést támogatja a hagyományos békefenntartás helyett. Az amerikaiak hasonló eljárást alkalmaztak már Haitin – mérsékelt sikerrel –, valamint az 1991-es Öböl-háborúban is.
London ezzel szemben az észak-írországi modellre építene. Itt a békefenntartó erők mindkét fél – a katolikus és a protestáns közösség – fegyvereit birtokba vették, miközben közvetítettek a szembenálló felek között. A brit terv szerint Gázában is egy ilyen közvetítő erő tevékenykedne a Hamász és egy palesztin kontingens között. A brit megoldás előnye, hogy elkerülheti a helyi csoportokkal való nyílt konfrontációt, és hangsúlyozná az akció „nem gyarmatosító” jellegét: a hatalom ugyanis palesztinoktól kerülne át palesztinokhoz.
Abban már most széles körű egyetértés van, hogy a békefenntartó erő parancsnokságát Egyiptom veszi át, mivel a legnagyobb létszámú hadsereggel rendelkezik a térségben.
Kairó a brit javaslatot támogatja, amely szerint a Hamász először a rakétákat és páncéltörő fegyvereket adná át, majd csak később a kézifegyvereket. A szervezet ugyanakkor bizonyos jogköröket megtartana: például beleszólhatna abba, kik érkezhetnek új palesztin rendőri erősítésként Ciszjordániából. A brit diplomácia szerint a cél hosszabb távon egy egységes palesztin állam létrehozása Gáza és Ciszjordánia egyesítésével, amit azonban Izrael mereven elutasít.
Izrael újra légicsapást mért Gázai övezetre, a Hamásszal egymást vádolják a tűzszünet megsértéséértA békefolyamat előtt azonban számos akadály tornyosul. A következő hetek ugyanakkor meghatározóak lehetnek a közel-keleti rendezés jövőjét illetően. Ha sikerül közös nevezőre jutni a békefenntartó erő szerepéről és a tűzszünet feltételeiről, Gáza új korszak küszöbére léphet.
Szerepet kaphat ebben Nasszer al-Kidva, a néhai palesztin vezető, Jasszer Arafat unokaöccse.
A 2000-es évek elején palesztin miniszterelnökként és külügyminiszterként szolgált, később pedig különböző tisztségeket töltött be az ENSZ-ben. Mahmúd Abbász, Arafat utódja a Palesztin Hatóság elnökeként, négy éve kizárta Kidva Arafat a Fatah-mozgalom központi bizottságából, mivel riválisának tartotta,s önálló politikai ambíciókat táplált. Kidva Franciaországba vonult száműzetésbe, és csak néhány napja tért vissza Ciszjordániába, miután Abbász visszavonta a Fatah-központi bizottságból való kizárását. Azóta Kidva több médiainterjúban is jelezte, hogy kész vezető szerepet vállalni Gázában. Mellette szólnak Arafattal fennálló szoros családi kapcsolatai, politikusi tapasztalata és összeköttetései, gázai származása – Hán Júniszban született –, valamint politikai távolsága Abbásztól, a Hamász ellenlábasától. Ugyanakkor Gázában a Nyugat kiszolgálójának tarthatják. Kidva nem törekszik arra, hogy átvegye a kormányzást Gázában – mondta a brit Channel 4 csatornának. „De ha szükség van rám, itt vagyok.” Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy az új közigazgatás tagjainak ne legyen kapcsolatuk sem a Hamásszal, sem Abbász kormányával.
„Kétségkívül van egy olyan izraeli–amerikai törekvés, hogy átrajzolják a közel-keleti politika térképét és szabályait”Izrael zárva tartja a rafahi határátkelőt