Nem is biztos, hogy Donald Trump a béke miatt jön, gazdasági projektekről tárgyalhat Budapesten Vlagyimir Putyinnal

Rejtély, milyen eredményt hozhat Donald Trump és Vlagyimir Putyin közelgő, még ismeretlen időpontban rendezendő budapesti találkozója. Kreml-közeli források szerint az orosz elnök a két vezető legutóbbi, múlt csütörtöki telefonbeszélgetésén ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna vonuljon ki a teljes Donbászból, és nem hajlandó jelentős engedményekre, legfeljebb arra, hogy „átengedi” Zaporizzsja és Herszon egy részét. Trump ezzel szemben a hétvégén a Truth Socialon azt javasolta, hogy „fagyasszák be a  katonai egységek mozgását”, és a frontvonalak mentén állítsák le a harcot.

„Elég volt a vérontásból, ahol a területi határokat háborúval és bátorsággal rajzolják meg. Meg kellene állniuk ott, ahol vannak. Hadd kiáltsák ki mindketten a győzelmet, és döntse el a történelem!” – írta Trump a Zelenszkijjel folytatott találkozó után. Az amerikai  elnök később, floridai rezidenciájára, Mar-A-Lagóba érkezve is hasonló álláspontot ismételt meg, ugyanakkor utalt arra, hogy Oroszországnak meg kellene tartania az invázió során elfoglalt területeket.

Mint fogalmazott, álljanak meg „a harctéri vonalon, és akkor mindkét fél hazamehet családjához, állítsák le az ölést – ennek kellene lennie” – hangoztatta Trump. Ez éles fordulat az elmúlt napokhoz képest, hiszen korábban még arról tett említést, hogy Tomahawk rakétákat adna át Ukrajnának, amelyekkel mélyen Oroszország belsejében lévő célpontokat támadhatnának. Most azonban jól látható: ennek belengetése számára csak eszköz volt arra, hogy az orosz elnököt a tárgyalóasztalhoz ültetése. 

Zelenszkij pénteken, a Trumppal folytatott megbeszélésén ukrán drónokat ajánlott a Tomahawkokért cserébe. Az amerikai elnök érdeklődést tanúsított, de előrelépés nem történt. Zelenszkij ezért csalódottan tért vissza Washingtonból Kijevbe. Pedig a Tomahawkokkal az ukrán hadsereg több mint 2000 kilométeres távolságban lévő orosz célpontokra is csapást mérhetne. Az ukrán elnök aggodalmait gyarapíthatja, hogy Washington ugyan továbbra is biztosít hírszerzési támogatást Kijev számára – ez kulcsszerepet játszott az orosz energetikai infrastruktúrák elleni támadásokban –, de nem biztos, hogy ez hosszú távon is fennmarad.

Az amerikai–ukrán hírszerzési együttműködés márciusban három napra megszakadt, ami aggodalmat keltett Kijevben és a NATO-szövetségesek körében. Bizonytalanság övezi az amerikai kibervédelmi támogatást is, különösen az USAID feloszlatása után, ami meggyengítette az Ukrajnát segítő digitális biztonsági projekteket – köztük a széles körben használt Starlink-rendszerek működését.

A fegyverszállítások terén is stagnálás tapasztalható: az új amerikai kormányzat eddig csak az előző adminisztráció által megrendelt fegyvereket küldte el, sőt, egyes szállítmányokat – például a Patriot légvédelmi rendszereket – ideiglenesen fel is függesztették. Trump nem kívánja az amerikai készleteket tovább csökkenteni, az Egyesült Államok 2026-os költségvetésében pedig Ukrajna támogatása néhány százmillió dollárra esett vissza.

Ezzel szemben az európai országok, részben NATO-keretben, PURL néven új alapot hoztak létre amerikai fegyverek közös vásárlására Ukrajna számára, de a szállítási idők hosszúak.

Az Egyesült Államok Ukrajna-politikája így ellentmondásos és kiszámíthatatlan. Trump továbbra is a „béke erővel” elvét hangsúlyozza, a gyakorlatban azonban az amerikai támogatás gyengül, miközben Oroszország új offenzívára készül.

A Trump–Putyin-párbeszéd újraindulása ezzel együtt optimista hangulatot keltett Oroszországban:

A következő hetekre tervezett budapesti csúcstalálkozó lehetőségét sok elemző áttörésként értékeli. Fiodor Lukjanov, a Kreml egyik vezető elemzője szerint „konkrét rendezési javaslatok” már megszülettek, és ezekről előzetes megbeszélések zajlottak Alaszkában – bár ezek részletei egyelőre titkosak.

Olyan feltételezések is napvilágot láttak, amelyek szerint Trump nem feltétlenül a béke miatt ragaszkodik a budapesti csúcshoz, hanem mert jelentős gazdasági projektekről kíván tárgyalni az orosz elnökkel. Felmerült például egy közös vasúti alagút építése a Bering-szoros alatt amelyet szerényen csak „Putyin–Trump-útvonalnak” neveznének el, ez Oroszországot kötné össze az Egyesült Államokkal, Alaszkával, az Arktisz nyersanyagforrásainak közös kiaknázása érdekében. Az alagút építésének költségét 65 milliárd dollárra becsülik, de Elon Musk The Boring Company-jának technológiája ezt akár 8 milliárd dollárra is leszoríthatja.

A Trump–Putyin kapcsolat újraindulása tehát egyszerre vetíthet előre geopolitikai átrendeződést, titkos egyezségeket és ambiciózus gazdasági terveket – miközben az ukrajnai háború sorsát illetően továbbra is minden bizonytalan.