Berlinben újra fellángolt a vita a német hadkötelezettség jövőjéről a két koalíciós partner, CDU/CSU és az SPD között. A CDU ragaszkodik ahhoz az előzetesen megszületett kompromisszumhoz, amely alapján egy sorsolásos rendszer alapján hívnának be a katonai szolgálatra alkalmasnak ítélt fiatalokat a hadseregbe. A szociáldemokraták azonban – élén Boris Pistorius védelmi miniszterrel – elutasítják ezt a megoldást, és általános, teljes körű sorozást állítanának vissza 2027-től.
A katonai szolgálattal kapcsolatos tervezetet, Norbert Röttgen (CDU) és Siemtje Möller (SPD) vezetésével dolgozta ki egy vegyes munkacsoport. A javaslat célja egy rugalmas, kétlépcsős modell.
Ez elsődlegesen önkéntes szolgálatra ösztönözné a fiatalokat anyagi ösztönzőkkel, ha azonban nem jelentkezik elegendő számú önkéntes, akkor sorsolással választanák ki a Bundeswehrbe küldendő kiskatonákat azok közül, akiket korábban alkalmasnak találtak.
Norbert Röttgen szerint ez a megoldás „stabil hidat képez a szabadság és a kötelezettség között”, mert fenntartaná az önkéntesség elvét, ugyanakkor garantálná a haderő feltöltését. A CSU frakcióvezetője, Alexander Hoffmann, a kompromisszumot „életképes és jogilag biztonságos megoldásnak” nevezte.
Az SPD viszont túl bonyolultnak és politikailag kockázatosnak tartja a sorsolásos modellt. Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD) a párt keddi frakcióülésén „rossz alkunak” nevezte a CDU által javasolt rendszert, és komoly aggályokat fogalmazott meg. Szerinte ez nem biztosítaná a Bundeswehr védelmi képességét, mert kiszámíthatatlan, mennyien kerülnének a sorsolásos rendszerbe. Ő egy teljes körű újbóli sorozást szeretne, amely minden fiatal férfit és nőt érintene. A minisztérium szóvivője közölte: a jelenlegi terv, amely csak egy kérdőíves megkeresésen alapul (fiatalokat kérnek, jelezzék, hajlandók-e szolgálni), csak átmeneti megoldás. Az SPD tehát végleges és kötelező modellt szeretne, nem pedig egy „félig szabad, félig kényszerített” megoldást.
A kormánykoalíción belüli ellentétek a héten nyilvánosan is kiéleződtek, miután Pistorius kedden, az utolsó pillanatban visszavonta az előterjesztés támogatását. A kompromisszum keddi esti közös bemutatását emiatt le kellett mondani. Röttgen szerint Pistorius elképzeléseiből nem derül ki, mikor és milyen feltételekkel válna a szolgálat kötelezővé. Az SPD-s miniszter ugyanakkor védi saját álláspontját, mondván, egy ilyen horderejű reformnál „természetes, ha néha döcög a folyamat”, és a CDU által javasolt sorsolás „alkotmányos kockázatokat hordoz”.
Friedrich Merz megpendítette, hogy német katonákat küldene Ukrajnába, de nem mindenkinek tetszik az ötletA viták ellenére törvény első olvasatáról szóló vitát csütörtökön megkezdték a Bundestagban. Friedrich Merz a nyilatkozatában látványosan kerülte a témát, beszédében a jövő heti uniós csúcstalálkozóról beszélt és elsősorban arról, hogy meg kell erősíteni Európa védelmi kapacitásait. Katharina Dröge, a Zöldek frakcióvezetője, „kormányzati káoszt” emlegetett, majd a CDU-frakció vezetője, Jens Spahn, következett, aki nyíltan a sorsolásos modell mellett állt ki. Kijelentette: „Ha elég önkéntes lesz, az jó. De ha nem, akkor kell valamiféle kötelezettség. Ha csak 10–20 ezer új katonára van szükség, miért kellene 300 ezer fiatalt egyszerre besorozni?”
A német hadseregnek mintegy 80 ezer új katonára lenne szüksége a következő években, hogy megfeleljen a NATO-vállalásoknak és a megváltozott biztonsági környezetnek.
A kérdés tehát már nem az, visszatér-e a sorkatonaság, hanem hogyan: A következő hetek parlamenti vitái döntenek arról, melyik modell kerül be a törvénybe. Egy dolog azonban már most látszik: a német hadkötelezettség visszatérése nemcsak katonai kérdés, hanem az SPD–CDU koalíció egyik legnagyobb politikai próbatétele is.
Sok helyen még fűtés sincs
A vita hátterében nagyon is gyakorlati problémák húzódnak meg: a német laktanyák és kiképzőbázisok állapota sok helyen katasztrofális. Számos katonai létesítmény még a hidegháború idejéből származik, penészes, fűtetlen barakkokkal, elavult víz- és elektromos hálózattal. Egyes helyeken még a zuhanyzók vagy a fűtés sem működik megbízhatóan. A Bundeswehr saját belső jelentései szerint jelenleg alig néhány ezer újonc befogadására van kapacitás, miközben a kormány több tízezer fiatal bevonásával számolna. A védelmi minisztériumban is elismerik: új laktanyák építése és a régiek felújítása nélkül a sorkatonaság visszaállítása fizikailag sem lenne megvalósítható.
