Belpolitikai vita alakult ki Friedrich Merz német kancellárnak abból a kijelentéséből, amely szerint Németországnak szerepet kell vállalnia az Ukrajnának adandó biztonsági garanciák szavatolásában. – A Német Szövetségi Köztársaságnak is nagy érdeke fűződik ehhez – fogalmazott a kancellár, miután a hétfőn több európai vezető társaságában találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.
Merz most a koalíciós partner szociáldemokratákkal egyeztet a témában. A legnagyobb és legtöbb vitát kiváltó kérdés: küldjenek-e német katonákat Ukrajnába. A kereszténydemokrata Thomas Röwekamp, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke, nem tart kizártnak egy ilyen lehetőséget. Kevésbé lelkesek ugyanakkor a koalíciós partner szociáldemokraták. Matthias Miersch, az SPD frakcióvezetője ugyan lehetségesnek tartja a missziót, de feltételeket szab: „Ha bármilyen formában biztonsági garanciákról van szó, akkor elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok is részt vegyen benne.”
Donald Trump nem zárja ki, hogy amerikai katonákat küldjön Ukrajnába, Emmanuel Macron ott akar lenni a háromoldalú amerikai-orosz-ukrán csúcstalálkozónJohann Wadepuhl német külügyminiszter a Tablemedia portál podcastjában szintén visszafogottan nyilatkozott. Rámutatott, a német hadsereg már jelen van Litvániában. Az ukrán szerepvállalás valószínűleg túl nagy terhet róna ránk – mondta Wadephul. Röviddel ezután azonban japán látogatása során már nem utasította el egységek küldését.
A Bundeswehr jelenleg egy páncélos dandárt állomásoztat Litvániában, amelyet a német hadsereg történetének egyik legösszetettebb és legambiciózusabb projektjének tartanak kormányzati körökben. 2027-ig 5000 katona állomásozhat a balti országban. A missziót még a SPD, a Zöldek és az FDP alkotta koalíciós kormány határozta el. Boris Pistorius védelmi miniszter szerint Németország ezzel járul hozzá a NATO külső határainak védelméhez.
Az év elején Pistorius nem zárta ki német katonák Ukrajnába küldését – békefenntartó misszió keretében: – Mi vagyunk a NATO legnagyobb európai partnere. Ezért felelősséget kell vállalnunk – hangoztatta. Másrészt rámutatott arra: a Bundeswehrnek akár 60 ezer további katonára van szüksége ahhoz, hogy Németország a NATO keretében teljesíthesse feladatait.
Letartóztattak egy ukrán férfit az Északi Áramlat felrobbantása miattA szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a baloldali populista parlamenten kívüli párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) határozottan ellenzi a német katonák külföldi misszióját. – Elutasítjuk, mert rendkívül nagy a veszélye, hogy Németország valóban háborús konfliktusba keveredik – mondja Tino Chrupalla, az AfD társelnöke. Wagenknecht hasonlóan érvelt. Merztől azt követelte, zárja ki a német katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. – Konfliktus esetén Németország azonnal háborúzó fél lenne, ezt egy kancellár nem engedheti meg. Nem is lehet feltételezni, hogy Oroszország elfogadná a NATO-egységek jelenlétét Ukrajnában – tette hozzá.
Az ellenzéki Zöldek mielőbb szeretnék megvitatni a kérdést a Bundestagban. indítványozták is egy rendkívüli ülés megtartását a külügyi és a védelmi bizottságban. Annalena Baerbock, a Zöldek volt külügyminisztere már 2024 decemberében felvetette a német katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét a békefenntartás érdekében.
