Nálam avatottabb szakértő véleményét is olvashatják ezen az oldalon, Rónay Tamás tollából, mégis bátorkodom én is megtenni a magam megjegyzéseit. Azt gondolom, hogy nem érdemtelenül szánva több terjedelmet a témára; nem vitatható, hogy történelmi esemény házigazdája lehet Budapest. Már amennyiben… De akárhogy is: idejön – ha idejön – a világ két leghatalmasabb politikai vezetője, arról, hogy döntsenek: leálljon-e az oroszok által kirobbantott háború, vagy Putyin szándékai szerint folytatódjék. (Az az apró megszorítás, amit két gondolatjel közé tettem abból fakad, hogy Szijjártó Péter szenzációs értékűnek nevezte a Trump-Putyin telefonbeszélgetést, de nem emelte ki a budapesti helyszínt; az ember már mindenben mögöttes tartalmakat sejt…)
A budapesti randevúnak tehát nagyon nagy a tétje, és Orbán szempontjából sem mindegy, hogy milyen eredménnyel zárul. Mindig óvom magam – nem mindig sikerrel –, hogy a provincializmus hibájába essek, és a történeseket saját politikai, hazai viszonyokra fókuszáló optikán lássam és láttassam. Nem könnyű megóvni magamat attól, hogy beleessek ebbe a hibába, és most sem fog sikerülni. Mert a magyar belpolitikai élet velejárója, hogy a „békecsúcs” apropóján ne azt firtassuk: hozzásegítheti-e az esemény Orbán egy újabb választási győzelemhez, vagy lesodorja őt a sikerhez vezető útról. Mert ne feledjük: ha itt, Budapesten, megköttetik valami átfogó és gyorsan realizálható alku, a felek – az oroszok és az ukránok – leteszik a fegyvert, Orbánnak fel kell oldania azonnal a háborús veszélyhelyzetet, vagyis szakítania kell a kényelmes rendeleti kormányzással, valamit a saját egyedüli békepáriságát is a raktárba kell helyeznie. Persze, mondják a szakértők, nem eszik olyan forrón a kását; egy ilyen megállapodás végrehajtása, a részletek kidolgozása hónapokig is eltarthat, Trump pedig, ahogy ez Rónaynál is olvasható, amúgy sem szeret bíbelődni a részletekkel. De ez most mindegy is, a remény itt áll előttünk, a béke lehetősége bekopogtat az ajtón, bár sok függ attól is, hogy mi lesz a pénteki Trump-Zelenszkij találkozó eredménye. Kidobja-e az amerikai elnök az ukránt, mint tette korábban, vagy megkapja Zelenszkijtől a felhatalmazást a végső megoldásra. Arra a megoldásra, amelyet, nagy eséllyel mindkét fél – ukrán és orosz – elfogad. Eredmény ugyanis csak ebben az esetben könyvelhető el sikerként, különben az ukránok nélkül lefolytatott tárgyalás nem ér semmit.
Amúgy az orbáni retorikában már alig-alig hangzik el Putyin felelőssége, sokkal inkább az Európai Unió háborúpártisága dominál.
A magyar miniszterelnök előadását hallgatva, azt hihetné az ember, hogy itt az ukránok önmagukkal háborúznak, Putyin csak külső szemlélője az eseményeknek, annak ahogy Brüsszel Trumpot is bele akarja rángatni a háborúba.
De tényleg hagyjuk a provincializmust, próbáljunk örülni annak, hogy lesz egy ilyen hatalmas esemény Budapesten, méghozzá két olyan személyiség részvételével, akik egyértelműen letették a voksukat Orbán Viktor mellett. Szigorúan vigyázva arra, hogy ne avatkozzanak bele a magyar választásokba…
Hagyjuk azonban ezt, újra ez a szörnyű provincializmus..