zene;karmester;portré;Vida Bernadett;

„A tanulmányaim során rájöttem, hogy a másokkal való zenélés jelenti a legnagyobb örömöt és kiteljesedést”

Szabadnak, de nem szabadosnak lenni

Klasszikusban nőtt fel, jazztől tanult rugalmasságot, és ma már az ország egyik legjobb fiatal karmestere.

Egy jó karmesternek elengedhetetlen a technikai tudás, de ugyanilyen fontos, hogyan kommunikál a zenekarral. Az első percekben eldől, fel tudja-e kelteni az érdeklődést, vagy sem – fogalmaz Vida Bernadett, a győri Széchenyi István Egyetem karmester mesterszakos hallgatója. A fiatal dirigens most a IV. Nemzetközi Doráti Antal Karmesterverseny döntőjére készül, amelyre több mint négyszázan jelentkeztek, és mindössze harminchat karmester dolgozhat közülük hivatásos zenekarral. – Tizenöt mű szerepel a repertoáron, köztük olyan is van, ami igazi kihívás egy karmester számára. A felkészülés viszonylag gyorsan zajlik, de sokat lehet ebből tanulni – emeli ki. A verseny első fordulójában mindössze tizenhat perc áll rendelkezésre két tétel megvalósítására. – Itt sem tudsz felkészülni a zenekarra. Ahogy máshol sem tudhatod előre, ki hogyan fog játszani, hol fog hibázni, késni vagy sietni. De ez mutatja meg, milyen egy zenész valójában – legyen az hangszeres vagy sem –, hogy hogyan reagál az adott szituációban – mondja.

Vida Bernadettet a szabadság és a fegyelem kettőssége határozza meg.

– Megtanultam, hogy nem minden a hibátlanságról, hanem inkább a zene kifejezéséről szól 

– magyarázza. Ám ez a fajta nyitottság hosszú út eredménye. Nem zenész családból származik, a karmesterséggel is csak később találkozott. – Énekesiskolába jártam, ahol rendszeresen énekeltem kórusban, és mellette hangszeren is tanultam. – A kórusban tapasztalt rend és közösségi élmény jelölte ki későbbi szakmai pályáját is. – A tanulmányaim során rájöttem, hogy a másokkal való zenélés okozza a legnagyobb örömöt és kiteljesedést. Számomra a karmesterség jelenti mindazt, amit a zenében eddig kerestem és megvalósítottam – meséli annak kapcsán, hogy klarinét és zongora tanulmányok után a Zeneakadémia első évében karvezetést, majd karmesterséget tanult. – Fakultatívan részt vettem a karmester órákon, és megkedveltem az órákon látott munkát. A tanárok bátorítására jelentkeztem karmester szakra.

Ma már tulajdonképpen elavult kérdés, hogy itt is meg kellett-e küzdenie a szabadságért emancipációs értelemben. – Amikor a Zeneakadémiára kerültem, a karmesterosztályban mindenki fiú volt, én voltam az egyetlen lány, de ez soha nem jelentett problémát. Bár volt egy tanárom, aki finoman, mosolyogva elmondta, hogy nőből sosem lesz karmester. – Ám szerinte ez felesleges feszültségkeltés.

– Azt gondolom, az határozza meg, hogy ki milyen karmester, hogy hogyan dolgozik, mit sikerül elérni egy adott idő alatt a zenekarral, nem pedig az, hogy nő vagy férfi. 

Én azt szeretném, hogy az alapján ítéljenek meg, milyen tudás van mögöttem – szögezi le. Ugyanígy a tokenizmusról is kritikus a véleménye. – Nem hiszem, hogy elviselném azokat a bélyegeket, amiket azért aggatnának rám, ha valamilyen kvóta miatt raknának be valahova – mondja.

Diplomája után külföldön szeretett volna továbbtanulni, Zürichbe jelentkezett Johannes Schlaeflihoz, ám a Covid és a határlezárások közbeszólt. – Végül hálás vagyok, hogy itthon maradtam, mert egy másik irányba terelt az élet – meséli, utalva a jazztanulmányokra, amely a klasszikus „szigor” mellé a improvizáció kötetlenségét adta hozzá. A Bartók Konzervatóriumban jazz-zongoristaként végzett, ahol tanárai és zenekari tapasztalatai új távlatokat nyitottak számára. – A klasszikus és a jazz-zenészek között elég nagy szakadék van, de engem mindig érdekelt ez a műfaj.

Szabadság és mégis rendszer van a jazz mögött, ami engem nagyon motivált 

– meséli.

Bár alig tud választani, azt mondja, Turcsányi Janka és Pozsár Máté volt rá a legnagyobb hatással. Az ő tanításuk alatt született meg az egyensúly, ahol már lehet a szabályokkal játszani. Karmesteri munkájában is erre koncentrál. – Minden szólamot ismerni kell. A hangszerek belépései, az arányok, a dinamikák, a hangok – ezek elengedhetetlenek. Beethovennél például nagyon fontos betartani a dinamikai utasításokat – pianissimo, piano, forte, fortissimo. Mindig a mű és a korszak határozza meg, merre lehet menni.

Ez a zenei precizitás az, amire Vida Bernadett a döntéseit alapozza. – De a zenekar előtt sosem tudod, mi fog majd történni – zárja gondolatait. 

Menetrend

2025-ben már a IV. Doráti Antal Karmesterversenyt rendezik meg, Vida Bernadett több mint 400 jelentkezőből jutott a legjobb 12 közé az októberi 16-i csütörtöki első  elődöntőben. Pénteken kora délután jött a második elődöntő, este derült ki, hogy a legjobb 6 között is versenyezhet, szombaton  pedig következik a megméretés a szereplésért az október 19-i budapesti döntőben. Ha Vida Bernadett szombaton továbbjut, a vasárnapi fináléban egy versenytárs várja.

A döntőt az Olasz Kultúrintézet dísztermében tartják.

A XVIII. század végének első számú divatikonja, Marie Antoinette stílusát és maradandó hatását eleveníti fel a V & A South Kensington múzeum káprázatos kiállítása. Csak győzze a látogató elviselni a tömeget!